A digitalizáció egyedülálló felzárkózási esély Európának
Angela Merkel az Európa digitalizációja - Lehetőségek a következő nemzedéknek (Digitising Europe - Opportunities for the Next Generation) című konferencián elmondott beszédében kiemelte, hogy a digitális átalakulás erősen foglalkoztatja őt és kormányát, mert Európa a processzorgyártástól az internetes keresőprogramok kifejlesztéséig és elterjesztéséig számos területen lemaradt. Az átalakulás jelenlegi szakasza azonban egyedülálló lehetőség a felzárkózásra, hiszen "most olvad össze az ipar reális világa a digitális világgal", és a negyedik ipari forradalomnak - "4.0-ás iparnak" - is nevezett folyamat esélyt ad Európának arra, hogy bekapcsolódjon "a dolgok internete" néven is ismert új, "formálódó piacba" - mutatott rá a kancellár.
Hangsúlyozta, hogy ez "nemcsak esély, hanem szükségszerűség is", és ha nem sikerül a felzárkózás, "Európa teljes egészében leszakad" a világ élvonalától. Mindez különösen érvényes Németországra, hiszen az ipar aránya a nemzetgazdaságban meghaladja a 20 százalékot - tette hozzá. Németország és Európa "sokat veszíthet hagyományos vezető pozíciójából, ha mások a digitális oldalon megelőznek minket, és a reálgazdasági képességekben felzárkóznak" - fejtette ki. Az európai gazdaság gyengén növekedik és számos országban a fiatalok 30-40 százaléka munkanélküli, Európáról így nem lehet azt mondani, hogy "sugározza a jövőt", ezért a lehető leggyorsabban lépni kell - mondta a német kancellár.
Az állami foglalkoztatási programok segíthetnek, de "csak hidat jelenthetnek a tartós állások felé", az pedig "csalóka remény lehet, hogy csak az autóiparban, a vegyiparban és a gépgyártásban meg lehet teremteni a hiányzó munkahelyeket" - mondta Angela Merkel, rámutatva, hogy a világgazdaság növekedésének 90 százaléka Európán kívül megy végbe. Ugyanakkor a digitális gazdaság nagy növekedés előtt áll és "sokkal több munkahely jön létre benne, mint amennyi a klasszikus gazdaságban a digitalizáció miatt megszűnik" - hangsúlyozta a német kancellár.
Egyebek között sürgette az innovációra építő, feltörekvő informatikai, infokommunikációs vállalkozások, a startup cégek előtt álló bürokratikus akadályok lebontását, és úgy vélte, hogy a legjobb az lenne, ha az EU valamennyi tagállamában egységes alapítási eljárás vonatkozna az ilyen társaságokra, és a kibontakozásukat szolgáló támogatási rendszer világos, átlátható szabályokon nyugodna az egész EU-ban. Hozzátette, hogy az oktatási rendszert is alkalmassá kell tenni arra, hogy Európa tudjon élni a felzárkózás lehetőségével.
A következő nemzedékeket "az iskolákban már nagyon korán" be kell vezetni a digitális világba, és a felsőoktatásban és a szakképzésben is ki kell alakítani azokat a formákat, amelyek révén Európa sikeres lehet a negyedik ipari forradalom korszakában. Mindebben kulcsfontosságú a kutatás-fejlesztés - emelte ki a kancellár, megjegyezve, hogy a német kormány 2005 óta 60 százalékkal emelte a kutatás-fejlesztésre fordított kiadásokat. Németország így megközelítette azt a célt, hogy a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékának megfelelő forrás jusson a kutatás-fejlesztési tevékenységre, kétharmad-egyharmad arányban a gazdaság, illetve az állam oldaláról - fejtette ki. (MTI)
