A döntéseket a 4-es metróról a Demszky féle városvezetés hozta
Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP) Csepel polgármestere, a 4-es metró beruházásához kapcsolódó korrupciót vizsgáló testület elnöke azután beszélt erről, hogy a munkacsoport hétfőn a BKV Zrt. 2002 és 2006 közötti felügyelő bizottsági tagjai közül hármat meghallgatott. A testület tizenegy embert hívott meg a hétfői ülésére.
Jeszenszky Zoltán az ülésen azt mondta, hogy a BKV-nak semmilyen ráhatása nem volt a beruházásra. Úgy fogalmazott: "a DBR (...) az egy állam az államban volt, a BKV-nak egy olyan szervezeti része volt, amelyhez a BKV-nak csak formálisan volt köze". A DBR Metró Projekt Igazgatóság "közvetlen irányítását" a főváros látta el - közölte, hozzátéve, hogy a felügyelő bizottság nem kapott konkrét tájékoztatásokat az ügyben.
Szálka Miklós volt fideszes fővárosi képviselő, aki a BKV felügyelő bizottsági alelnöki posztját is betöltötte, arról beszélt, hogy a korrupcióról nem tud mit mondani, de szerinte a 4-es metró nyomvonala hibás volt, a beruházás lebonyolítása szakmailag teljes mértékben hibás volt, nem volt részletes terv, és emiatt is lett ennyire drága a metróépítés. Mindent a városvezetés, Demszky Gábor volt szabad demokrata főpolgármester, helyettese Atkári János döntött el, a BKV vezetésének "beleszólása" sem volt - mondta.
Csete Gyuláné szintén megerősítette, hogy a felügyelő bizottság nem tárgyalt a beruházásról szóló előterjesztéseket. Borbély Lénárd az ülést követően újságíróknak arról beszélt, hogy az ülésen megtudhatták, hogy a BKV felügyelő bizottsága 2002 és 2006 között gyakorlatilag néhány tájékoztatáson kívül semmilyen olyan anyagot nem kapott, amelyet megvizsgálhatott volna, vagy amiről tárgyalhatott volna.
A szerződésekről nem tudott állást foglalni. Közölte, a három megjelent bizottsági tag egyöntetűen elmondta, hogy a BKV mint lebonyolító, a vezérigazgatójával és az igazgatótanácsával együtt gyakorlatilag egy "bábszerepet töltött be", hiszen a döntések meghozói a DBR-en keresztül Demszky Gábor és Atkári János volt. A Fővárosi Közgyűlés február 22-én döntött az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentéséhez kapcsolódóan a korrupciót vizsgáló munkacsoport létrehozásáról.
A munkacsoport feladata annak kiderítése, hogy kik szerepelnek a metródossziéban, továbbá kik a felelősök és hová kerülhettek az eltűnt pénzek. Az öttagú testületnek a jelentést szeptember 30-áig kell elkészítenie.
Kapcsolódó kalkulátorok:
Mennyi pénzt ér a házimunkád? - kalkulátor
