A fizetések reálértéke maradjon meg!
Palkovics Imre kifejtette: a gazdasági nehézségekre való tekintettel a munkáltatók egy része hallani sem akar semmilyen emelésről, a kormány pedig egy az inflációnak megfelelő emelést tart maximum elképzelhetőnek. Ezzel szemben a munkavállalók képviselői szerint a megélhetési költségek nagyobb ütemben emelkednek, mint az infláció.
Ezért azt gondolják, hogy a legalacsonyabb keresetűek helyzete, életszínvonala nem romolhat tovább, a szegényedés tovább nem fokozódhat, ezért a reálérték megőrzésre törekszenek - mondta. Kifejtette, a 93 500 forintos minimálbért figyelembe véve most az elkölthető rész alig 60 ezer forint. Véleménye szerint ebből az infláció 6000-7000 forintot elvisz majd, ezért bruttóban a 10 százalékot elérő emelést kellene végrehajtani.
Ez, mint fogalmazott a szakszervezeti vezető, egyelőre irrealitásnak tűnik, ezért vannak kompromisszumos javaslataik. Kezdeményezték, hogy ha a munkáltatók a szükséges 60 milliárdot - ami fedezete lenne ennek a minimálbéremelésnek - nem tudják kigazdálkodni nemzetgazdasági szinten, akkor a kormányzat is gondolja át egy esetleges második jövedelemadó kulcs bevezetését 12 százalék körül. Ennek a realitása azonban eltűnt az új adótörvények elfogadásával - fejtette ki. Palkovics Imre elmondta: elérhető adatok alapján számítást végeztek, amelyből kiderült, hogy a magyar vállalkozások hozzáadott értéke az elmúlt három év során 1500 milliárd forintot hozott a magyar vállalkozói szektorban.
Ehhez képest a munkavállalók minimálbér-növelési igénye 60 milliárd forint. További problémának tartja, hogy a jövedelmek nemcsak az inflációval csökkenhetnek, hanem az új munkatörvény értelmében a műszakpótlékok is csökkenthetők, ami további 10-15 százalékos keresetvesztést jelenthet és ezt mindenképpen vissza kellene pótolni. Elmondta, több távolabb mutató, a foglalkoztatást elősegítő javaslatuk is van, például, hogy a felnőttképzésben jöjjön létre egy olyan tudásbázis, amely segítséget nyújt a munkavállalók akkreditált képzéséhez. A foglalkoztatás stabilitása kapcsán azt kérték, hogy a nem stratégiai, állami kis tulajdonrészben levő vállalatok állami tulajdonrészét a munkavállalók kaphassák meg, hiszen ez a foglalkoztatás stabilitásához járulhatna hozzá.
