A határőrizet visszaállítását javasolják
Rainer Wendt a kedden a Passauer Neue Presse és a Donaukurier című bajor lapokban megjelent interjúban felidézte, hogy a legfejlettebb iparú államokat összefogó G7 csoport júniusi bajorországi csúcstalálkozója idején átmenetileg visszaállították a határellenőrzést. "Azt tapasztaltuk, hogy hirtelen több ezer bűnöző fut bele a hálóba" - mondta a rendőrszakszervezet elnöke, hozzátéve, hogy a határok ellenőrzéséért is felelős szövetségi rendőrség vezetője úgy értékelte, a határőrizet ideiglenes visszaállítása olyan volt, mintha egy sötét szobában felkapcsolták volna a villanyt egy kis időre.
A lámpák most "sajnos" megint nem világítanak, pedig "rendőri szemmel nézve a határőrizet visszaállítása lenne a lehető legjobb intézkedés" - mondta Rainer Wendt. "Több bűnelkövetőt vehetnénk őrizetbe és az Ausztrián keresztül érkező menekülteket visszaküldhetnénk oda, ahol beléptek a (belső határellenőrzés nélküli uniós) schengeni övezetbe" - emelte ki. Megjegyezte: Németországnak nem lenne szabad "minden további nélkül levennie a napirendről Brüsszelben azt a fenyegetést, hogy ismét bevezeti az ellenőrzéseket". A DPoLG vezetője a bajor regionális lapokban közölt interjúban hozzátette: "kedvező fejlemény, hogy úgy tűnik, a kancellár nyitott a határőrizet újbóli bevezetésére".
A német rendőrszakszervezet vezetőjének felvetése körül nincs egyetértés szakértők körében. Például a konstanzi egyetem bevándorlási és menekültügyi jogi kutatóintézetének (FZAA) igazgatója, Daniel Thym szerint a határőrizet visszaállítása "látszatmegoldás". Ezt mutatják a kilencvenes évek tapasztalatai is, amikor még volt határőrizet, a menekültek pedig "állandóan igyekeztek kitérni az ellenőrzés elől, meglehetősen sikeresen" - mondta Daniel Thym a Die Welt című konzervatív, országos lapban kedden megjelent interjúban.
"Azt sem hiszem, hogy azt akarjuk, hogy emberek ismét az éj leple alatt próbáljanak átúszni az Oderán (egy Németország és Lengyelország közötti határfolyón), és belefulladjanak a folyóba" - tette hozzá az FZAA igazgatója. A menedékkérőkről szóló német közbeszéddel kapcsolatban egyebek között kiemelte: nem sokra tartja a +nem igazi menekült+ és a +menedékjoggal való visszaélés+ kifejezéseket, mert ezek az adott személyt sértő, leértékelő jelentés hordoznak, és ugyan meglehet, hogy egy menedékjogi kérelem nem megalapozott, de nem követ el eleve visszaélést, aki menedékjogi eljárást kezdeményez.
Daniel Thym ugyancsak a németországi diskurzusról szólva hozzátette: az Európából származó menedékkérőknek a németországi szociális juttatások is ösztönző erőt jelentenek. Ennélfogva a pénzbeli juttatás csökkentése sokkal nagyobb hatást válthat ki, mint a biztonságos származási országok körének kiterjesztése. Ugyanakkor az alkotmánybíróság korábbi döntései alapján úgy tűnik, hogy igen nehezen lenne kivitelezhető a menedékkérőknek járó költőpénz csökkentése. (MTI)
