270 millió dolláros banki összefogás: a Goldman és a Citi is beszáll a stabilcoinversenybe

Öt év működését finanszíroznák a bankok

A november 10-i, az ügyet ismerő személyekre hivatkozó beszámoló szerint a részt vevő pénzügyi vállalatok körülbelül 270 millió dolláros finanszírozási kötelezettséget vállaltak. Az összeg egy várhatóan az Egyesült Államokban bejegyzendő új társaság első öt évének működési költségeit fedezné. A kezdeményezés mögött a nemzetközi bankrendszer több meghatározó szereplője sorakozott fel.

A 270 millió dollár nem azonos a később kibocsátandó stabilcoin fedezeti tartalékával. A finanszírozási vállalás a vállalkozás működésére vonatkozik, míg a tokenek mögötti eszközfedezet külön követelmény. Az összegből ezért nem lehet következtetni sem a tervezett tokenkibocsátás nagyságára, sem a stabilcoin induláskori piaci kapitalizációjára.

A konzorcium szeptember 1-jén jelentette be, hogy tagjai vállalták egy társaság létrehozását 2026 második felében, a szükséges zárási feltételek teljesülésétől függően. A működés elindítását 2027 első felére célozzák. A menetrend tehát egy tervezett indulást jelöl, nem már működő stabilcoinszolgáltatást.

Huszonegy intézmény áll a kezdeményezés mögött

A csoport bankokat, befektetési szolgáltatókat, vagyonkezelőket és más pénzügyi intézményeket fog össze Észak-Amerikából, Európából, Kelet-Ázsiából, a Közel-Keletről és Afrikából. A résztvevők földrajzi sokszínűsége összhangban áll a vállalkozás globális terveivel. A cél nem egyetlen belföldi piac kiszolgálása, hanem több ügyfélkör és felhasználási terület elérése.

Az észak-amerikai tagok a Bank of America, a Capital One, a Citi, a Fidelity Investments, a Goldman Sachs, a PNC Financial Services, a Scotiabank, a TD Bank Group, a Wells Fargo és a WisdomTree.

Európából a Santander, a BBVA, a Commerzbank, a Crédit Agricole, a Deutsche Bank, a Lloyds Banking Group, a Rabobank és az UBS csatlakozott. A névsort a kelet-ázsiai MUFG Bank, a közel-keleti Sirius International Holding és az afrikai Standard Bank egészíti ki.

A nyilvánosan ismertetett taglista nem tartalmazza, hogy az egyes intézmények mekkora összeget biztosítanak, illetve milyen tulajdoni hányadot kapnak. Vezető részvényest sem neveztek meg. A nagy banknevek részvétele tehát önmagában nem árulja el a vállalkozás belső tulajdonosi vagy finanszírozási erőviszonyait.

Először dollár, utána euró jöhet

A tervezett társaság globális működésre készül, első terméke pedig egy dollárhoz kötött stabilcoin lenne. Hosszabb távon más G7-devizákhoz kapcsolódó tokenek is megjelenhetnek a kínálatában. A bővítési tervek között az euróalapú stabilcoin kapott elsőbbséget.

A konzorcium a határokon átnyúló fizetéseket és a digitális eszközök elszámolását nevezte meg a lehetséges felhasználások között. A megcélzott ügyfélkör a nagykereskedelmi pénzügyi piacot, az intézményi szereplőket és a lakossági felhasználókat is magában foglalja. Ez szélesebb ambíciót jelez annál, mint hogy a token kizárólag bankok közötti elszámolási eszközként működjön.

A résztvevők saját ügyfélelérési és értékesítési képességeiket kapcsolnák össze a szabályozási megfelelésben, a vállalatirányításban és az intézményi kockázatkezelésben szerzett tapasztalatukkal. A bejelentés megbízható digitális pénzként írja le a tervezett terméket. Ugyanakkor nem közöl tranzakciós díjakat vagy részletes ügyfélbeléptetési menetrendet, így a tényleges használat költségei és feltételei még nem ítélhetők meg.

A token neve és blokklánca még nem ismert

A szeptemberi közlemény a társaság nyilvános nevének bemutatását későbbre hagyta. Nem nevezte meg a token kereskedési jelölését, a támogatott blokklánchálózatokat vagy a fedezeti tartalékok letétkezelőjét sem. Az sem derült ki, hogy egy későbbi eurótoken kibocsátását pontosan melyik jogi személy végezné.

A kezdeményezés előzménye 2025 októberéig nyúlik vissza, amikor tíz bank kezdte vizsgálni egy tartalékokkal egy az egyben fedezett, nyilvános blokkláncokon elérhető digitális pénz lehetőségét. A tagság 2026 szeptemberére 21 intézményre bővült, és a csoport ekkor már a társaságalapítás ütemezését is megjelölte. A projekt ezzel az előzetes vizsgálódástól a vállalati megvalósítás előkészítése felé lépett.

A még hiányzó technikai részletek azonban lényegesek a későbbi felhasználók számára. A támogatott hálózatok meghatározhatják, hol használható a token, a letétkezelési és visszaváltási konstrukció pedig azt, hogyan kapcsolódik a digitális eszköz a mögötte álló pénzügyi fedezethez. Ezekre a kérdésekre a nyilvánosságra hozott tervek egyelőre nem adnak teljes választ.

Teljes fedezetet és átláthatóságot vár el a GENIUS Act

A bankok közlése szerint a kezdeményezést az amerikai GENIUS Act, valamint az alkalmazandó esetekben az Európai Unió kriptoeszköz-piacokról szóló rendelete, a MiCA előírásaihoz kívánják igazítani. A szeptemberi bejelentés ugyanakkor nem nevezett meg kibocsátási engedélyt, és nem jelentette be a vállalkozás hatósági jóváhagyását. A megfelelési szándék és a megszerzett engedély két különböző állapot.

A Donald Trump által 2025. július 18-án aláírt GENIUS Act ismertetett követelményei között szerepel a teljes, likvid eszközökből álló tartalékfedezet. Ennek részeként dollár és rövid lejáratú amerikai állampapír is alkalmazható, a tartalékok összetételéről pedig havi nyilvános tájékoztatást kell adni. A konzorcium saját tartalékbefektetési politikáját a közös bejelentés nem részletezte.

A szabályozás tiltja az olyan megtévesztő állításokat, amelyek szerint a token szövetségi biztosítással rendelkezik, az amerikai kormány garantálja, vagy törvényes fizetőeszköznek minősül. A jogszabály ismertetése szerint a stabilcoinbirtokosokat a kibocsátó fizetésképtelensége esetén elsőbbség illeti meg más hitelezőkkel szemben. Ez a hitelezői sorrendben biztosított védelem azonban nem azonos egy állami garanciával.

Befagyasztható és elégethető tokenek

A jogi megfelelésnek technikai feltételei is vannak. A kibocsátóknak képesnek kell lenniük a fizetési stabilcoinok lefoglalására, befagyasztására vagy elégetésére, ha ezt jogszabály írja elő, és eleget kell tenniük a jogszerű hatósági rendelkezéseknek.

Ez a digitális pénz működésének egyik fontos sajátossága: a blokkláncon történő kibocsátás nem jelenti a hatósági intézkedések kizárását. A szabályozott konstrukcióban a kibocsátó ellenőrzési lehetőségei is szerepet kapnak. A leendő felhasználóknak ezért a gyorsaság és a hozzáférhetőség mellett a tokenhez kapcsolódó jogi és technikai feltételeket is ismerniük kell.

2027 januárjában lép életbe az OCC végleges szabálya

Az amerikai bankfelügyeleti hatóság, az Office of the Comptroller of the Currency, vagyis az OCC október 21-én tette közzé a GENIUS Act végrehajtását szolgáló végleges szabályát a felügyelete alá tartozó szereplők számára. A közlés szerint a rendelkezések 2027. január 18-án lépnek hatályba. Ez időben megelőzi a konzorcium által megcélzott, 2027 első félévi indulást.

A szabályozási keret kiterjed az engedélyezett tevékenységekre, a tartalékeszközökre, a visszaváltásra, a kockázatkezelésre, az auditokra, a jelentéstételre és a felügyeletre. Emellett letétkezelési előírásokat, kibocsátói kérelmezési és regisztrációs szabályokat, tőkekövetelményeket, valamint a működési biztonságot szolgáló védelmi követelményeket is tartalmaz. A stabilcoin kibocsátása így jóval több feladatot jelent egy blokkláncos token technikai létrehozásánál.

Az OCC tájékoztatása szerint a keret egyes banki leányvállalatokra, szövetségi felügyelet alá tartozó nem banki kibocsátókra és a hatáskörébe eső külföldi fizetésistabilcoin-kibocsátókra vonatkozik. Rendelkezik az állami szinten engedélyezett kibocsátók szövetségi felügyelet alá kerüléséről, valamint az engedély visszavonásának lehetséges eseteiről is. A Bank Secrecy Act szerinti, pénzmosás elleni és szankciós követelményeket ugyanakkor külön, a pénzügyminisztériummal összehangolt szabályalkotás kezeli.

A banki konzorcium terve jelentős lépés a hagyományos pénzügyi rendszer és a stabilcoinpiac közeledésében. A finanszírozási vállalás és a széles intézményi részvétel mellett azonban az indulás megítéléséhez még szükség lesz a kibocsátó pontos azonosítására, az engedélyezési helyzet tisztázására és a termékfeltételek bemutatására. A következő szakaszban ezekből derülhet ki, hogyan válik a nagyszabású banki összefogás ténylegesen használható digitális pénzzé.