A héten dönt az áram árváltoztatásáról az energiahivatal
Az elnök sem az árváltozás mértékét, sem irányát nem kívánta közölni. Csak annyit mondott, hogy mind a négy egyetemes szolgáltató adott be kérelmet, hogy novembertől változtathasson a végfelhasználói áron. Matos Zoltán, emlékeztetve arra, hogy a 2008 elején teljesen liberalizált árampiacon együtt van jelen a tényleges szabadpiac és az egyetemes szolgáltatás keretében részben szabályozott piac, reményét fejezte ki, hogy a kettő a jövőben "közelít egymáshoz".
Az egyetemes áramszolgáltatóknak lehetőségük van ár-felülvizsgálatot kérni a MEH-től. A hivatal által jóváhagyott árváltoztatást két héttel a hatályba lépése előtt a szolgáltatóknak fel kell tenniük a honlapjukra - ismertette Békés György, a MEH főosztályvezetője. Az egyetemes szolgáltatók által alkalmazható végfelhasználói árban a termék árán kívül számos adójellegű tétel van, és meg kell fizetni a rendszerhasználat díját is.
Ugyancsak a végfelhasználói ár része a szolgáltatók árrése, a beszerzés és a szolgáltatás költségének különbözete, nem azonos tehát a nyereségükkel. Az egyetemes szolgáltatói körben az áramnak, mint terméknek az ára nem igazodik a világpiaci árhoz. Ez egy elismert piaci átlagár, ami nem más, mint a 2008 januári induló ár indexálva az 500 köbméter/óránál nagyobb fogyasztói körre érvényes gázárelmozdulás 25 százalékával. Az elismert piaci átlagár mellett a hivatal figyelembe veszi a megújuló, valamint a távhőszolgáltatáshoz szükséges hővel kapcsolt áramtermelés támogatott árát (kát) is.
Ennek a támogatásnak az összegét rendelet szabályozza, de azt nem a költségvetés állja, hanem a fogyasztó fizeti meg. Míg tavaly az áramnak, mint terméknek az árában az elismert piaci ár 82 százalékot képviselt, 2009 első felében az arány 76 százalékra csökkent, és a támogatott áram már 24 százalékot képviselt az egyetemes szolgáltatók által értékesített áramennyiségben. A rendszerhasználati díj a villamosenergia-rendszer egyensúlyának fenntartásához szükséges áramvásárlásnak és a tartaléknak a költsége, a hálózat használatának díja, amit a MEH szakmai előkészítése alapján az energiaügyekért felelős miniszter határoz meg.
Az árrés mértékéről viszont a MEH dönt: az elmúlt évben és az idén is ez kilowattóránként 1,9 forint. Az egyetemes szolgáltatók - a rendszerből adódó természetes bizonytalanságok miatt - nem tudják pontosan "belőni" azt, hogy az árrés megfeleljen az energiahivatal elvárásának. Ezért, ha többlet adódik, azt kamatostól vissza kell fizetni, de ha alacsonyabb az ebből származó bevételük, ennek rendezésére nincs szabály. A 2008. év után például kamattal együtt mintegy ötmilliárd forintot kellett a szolgáltatóknak visszaadniuk a fogyasztóknak, de ez a "rendszer normális sajátossága" - mondta Matos Zoltán.
Az adójellegű tételek között az általános forgalmi adó (áfa) mellett szerepel például az úgynevezett szénfillér, a szénipari szerkezetátalakítás költsége, valamint a villamosenergia-ipari nyugdíjasok kedvezményének kiegészítése. Igaz, ez utóbbi kettő mindössze 0,2 illetve 0,12 forintot tesz ki kilowattóránként. Az egyes egyetemes szolgáltatók végfelhasználói árai között eltérés lehetséges, azért, hogy a tényleges vásárlási költségeik megtérüljenek. Az egyes szolgáltatóknál ugyanis eltérő a fogyasztási struktúra, ami a beszerzési költségeket is befolyásolja.
