A hitelintézetek és a biztosítók a magyar állampapírok legfőbb vásárlói
Pleschinger Gyula bejelentette, az ÁKK azon dolgozik, hogy a jövő év első felében megjelenhessen az iszlám vásárlóknak kínált magyar államkötvénnyel, "de gondolkodunk egy orosz piacra szánt kötvényben is". Az idén 4 milliárd euró összértékű nemzetközi állampapír-kibocsátások sikeresek voltak - tette hozzá. Pleschinger Gyula a magyar adósságállomány szerkezetéről, a központi költségvetés és az államadósság finanszírozásának eseti és tartós elemeiről szólva kifejtette: a forintban vezetett adósságállomány finanszírozásában a legfontosabb befektetők a hitelintézetek és a biztosítók, illetve a pénztárak.
A hitelintézetek és a biztosítók a forintban vezetett államadósság finanszírozásának legfontosabb befektetői, a lakosság állampapír-vásárlása tíz év alatt tizedével csökkent. A nyugdíjpénztárak az utóbbi években már nem voltak jelentős állampapír-vásárlók, de az önkéntes pénztárak szerepe várhatóan növekedni fog. Marketingkampánnyal kívánják erősíteni a lakossági vásárlásokat, a külföldi befektetők körét pedig igyekeznek stabilizálni, például nagy állami alapok megnyerésével.
Elmondta: a lakossági állampapír-vásárlások tíz év alatt a tizedével csökkentek, ezért a postával együttműködve és egy aktív marketingkampánnyal igyekeznek erősíteni ezt a területet. Előadásában hangsúlyozta: az ÁKK az államadósság szerkezetét igyekszik úgy optimalizálni, hogy "az adósságszolgálat lehetőség szerint egyenletes legyen, kiszámítható és a lehetséges legkisebb kamatköltséget eredményezze". A következő három-négy év komoly kihívásokat hoz, mert jelentős devizahitelek járnak le 2015-ig.
A kötvények visszavásárlásával és kötvénycsere aukciókkal igyekszik az adósságszolgálatot kezelni az ÁKK, 2012-ről például már valamivel több mint 400 milliárd forintnyi adósságot alakítottak át hosszabb lejáratúvá, idén pedig már a 2013-ban lejáró adósság törlesztéséből is sikerült mintegy 100 milliárdot későbbi évekre halasztani. Az adósságkezelő olyan "befektetői mix" összeállítására törekszik, ami garantálja a folyó fizetési mérleg stabilitását, az árfolyamkockázat csökkentése érdekében pedig lehetőség szerint mindent euró elszámolásra változtatott át. Hozzáfűzte, hogy 2005-ben vezettek be egy olyan modellt, amit évente mintegy háromezerszer futtatnak le, hogy ideálisnak tekinthető adósságportfóliót érjenek el.
A forintban kibocsátott állampapírok egyharmadát, nagyjából 4 ezer milliárd forint alatti összeget külföldi befektetők vásárolták meg, de ez óriási stabilitási kockázatot jelent, mert "bármilyen piaci hisztéria esetén" először a helyi valutákban kibocsátott papírokat adják el. Ez történt 2008-ban, amikor a 3500-3600 milliárdnyi kötvény egyharmadát dobták piacra, s ez "elég komoly zavarokat okozott, hogy meg sem álltunk az IMF-ig és az EU-ig". Utalt rá, hogy a 2005-ben bevezetett modell alapján stabil eredményeket mutat a forint és devizaadósság aránya, a többség forint, a deviza aránya az egyharmad és egynegyed között változik.
Az elmúlt év óta - az IMF és az európai uniós hitel igénybevétele kapcsán az a célkitűzés, hogy maximum 50 százalék legyen a deviza aránya a teljes adósságállományon belül. Érdekességként említette, hogy a devizában vezetett adósságállományt nem lehet száz százalékban euró alapúra váltani, mert vannak még olyan, 2020-ban lejáró, de 1924-ben kibocsátott kötvények, amelyeket brit és amerikai vásárlóknak dollárban kell törleszteni, s mindez nagyjából 100 millió dollárt jelent.
Pleschinger Gyula beszélt arról is, hogy a devizában vezetett adósságállomány egyharmada változó, másik kétharmada pedig fix kamatozású kötvény. Hangsúlyozta, hogy a forint és deviza adósság kamatai úgy alakulnak, hogy a kiegyensúlyozott lejárati szerkezet miatt, az adósság kamata lassan követi a piaci hozamok alakulását, a magánnyugdíjpénztáraktól átvett eszközök pedig még idén és jövőre is segítik az adósság finanszírozását. (MTI)
