A húsmarhatenyésztés a magyar állattenyésztés sikerágazata
2015. 12. 06. 12:00
A húsmarhatenyésztés a magyar állattenyésztés sikerágazata, mivel a rendszerváltást követően a magyar állattenyésztésben valamennyi ágazatban negatív tendenciák, csökkenés érvényesült, kivéve a húsmarhatenyésztést, ahol jelentős növekedés valósult meg - mondta a Magyar Szarvasmarhatenyésztők Szövetségének társelnöke csütörtökön Budapesten egy szakmai tanácskozáson
Márton István a második országos húsmarha ágazati konferencián közölte: jelenleg az országban mintegy 165 ezer a húshasznú tehenek száma. Ez az állatszám példátlan a maga nemében - az utóbbi öt évben mintegy 20 százalékkal nőtt az állomány, mivel a húsmarháé keresleti piac, a tartás így igen jövedelmező.
Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy 2020 - a mostani uniós költségvetési ciklus lezárulta - után a helyzet megváltozik, az országba áramló uniós fejlesztési források jelentősen csökkennek majd. Így a mostani kényelmes helyzet megszűnik az ágazatban, az állatonként mintegy 90 ezer forintos támogatás, jó esetben, a jelenlegi 25-30 százalékára csökken. Ezért a kedvező támogatási lehetőségeket és piaci viszonyokat ki kell használni, amíg erre lehetőség van - mondta.
Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója, a húsmarhatenyésztés helyzetéről az MTI-nek elmondta: a tanácskozást a húsmarháról azért tartják, mert a szakemberek úgy ítélik meg, hogy az ágazat a szarvasmarhatenyésztésen belül egy olyan perspektivikus terület, amely az állattenyésztés sikerágazata, így kiemelt figyelmet érdemel.
Az ügyvezető igazgató kiemelte: már vannak olyan állattenyésztéssel foglalkozók, akik más ágazatot - például a juh- vagy tejelőmarha-ágazatot - cserélik fel a húsmarhatartással, annak jó jövedelmezősége miatt. Az unió ugyanis ezt az ágazatot kiemelkedő módon támogatja, valamint a piac tartósan keresleti, ami vonzóvá teszi az ágazatot a kívül állók számára. A felvevő piac ugyanis gyakorlatilag korlátlan a tenyészállat és a hízómarha esetében - fűzte hozzá.
Utalt ugyanakkor arra is, hogy a felvevőpiacokon gyakori a politikai kockázat, mivel a szállítások jelentős hányada megy a Közel-Kelet országaiba, Észak-Afrikába és Törökországba. Utóbbi esetben nem a politikai, inkább a szigorú állategészségügyi előírások jelentenek gondot egy-egy állatbetegség - mint például a kéknyelv - esetén.
Wágenhoffer Zsombor a húshasznú üszők és tehenek számát mintegy 200 ezerre becsülte az országban. (Ezek jöhetnek szóba ugyanis később, mint potenciális borjú előállítók.) Ez az állatszám a múlt század kilencvenes évek elején 30-40 ezret tett ki, így a növekedés jelentős - mondta.
A piacon a növendék állat ára rekord nagyságú, kilogrammonként 1000-1200 forint. Ez a török kereslet megjelenése előtt 600-850 forint között volt. A világpiaci ár 800-900 forint lenne kilónként, ha nem lenne a török piacnak egy jelentős árfelhajtó hatása. A magyar termelők ugyanakkor bíznak benne, hogy ez rövid távon nem csökken, mivel Törökországban a vörös húsok fogyasztása öt év alatt megduplázódott, és az ország lakossága folyamatosan nő.
Közölte, a szarvasmarha-ágazat múlt évi árbevétele - a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint - 244,7 milliárd forint volt. Ebből a húsmarhatenyésztés a becslések alapján mintegy 50 milliárd forintot adhatott.
Takács Attila, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) állattenyésztési szakértője a konferencián arról beszélt, hogy 2020-ig a Vidékfejlesztési Program keretében várhatóan mintegy 75,6 milliárd forint forrás jut az állattenyésztésnek. Így a trágyatárolók építésére 5,6 milliárd forint támogatás fordítható. A szarvasmarha tenyésztőtelepek korszerűsítésének segítésére mintegy 20 milliárd forint áll rendelkezésre. Az állattartótelepek korszerűsítésének támogatására további 6 milliárd forint forrás áll rendelkezésre, míg a terménytárolók építését, korszerűsítését mintegy 20 milliárd forinttal lehet támogatni a Vidékfejlesztési Program forrásaiból. (MTI)
Jelentősen nőtt a Duna House adózott eredménye és árbevétele is
Az ingatlanközvetítéssel és -fejlesztéssel foglalkozó Duna House-csoport konszolidált adózott eredménye 32 százalékkal, 270 millió forintra nőtt a második negyedévben éves összevetésben, ugyanebben az időszakban a csoport nettó árbevétele 3,4 milliárd forintra emelkedett, ez 2020 második negyedévéhez képest 78 százalékos növekedés - közölte a társaság pénteken az MTI-vel.
Javult a magyarok egészségértése
Javult a magyarok egészségértése a legtöbb területen, és emelkedett azoknak a száma, akik könnyebben megtalálják és jobban értik az egészséggel kapcsolatos információkat az elmúlt hat évben - közölte reprezentatív felmérése alapján az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete szerdán az MTI-vel.
Még több ezer elektromos készüléknél hibádzik a címkecsere
A tavaly megújított energiahatékonysági címkéket március elejétől az üzletekben is ki kell helyezni. A fogyasztóvédelmi hatóság három hónapon keresztül ellenőrizte az előírás teljesülését a hagyományos és az online kereskedelemben is. Hatezer vizsgált termék több mint negyedénél volt probléma - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-vel.
Így spórolunk a telefonszámlán egy felmérés szerint
Elsősorban online hívásokkal és üzenetekkel igyekeznek csökkenteni a mobilhasználati költségeiket a magyarok, 47 százalékuk részesíti előnyben a csevegőapplikációkat a hagyományos mobilhívásokkal szemben, 38 százalékuk pedig inkább e-mail-eket küld SMS-helyett - derül ki a transzparens mobilcsomag-összehasonlítással foglalkozó BillKiller friss reprezentatív kutatásából.
Sporttörténeti kiállítás nyílt Budapesten
Ünnepélyesen megnyitották csütörtök este a helyi sportműhelyek és sportlétesítmények történetét bemutató II. kerületi Sporthistóriák című kiállítást, amely szeptember 2-ig a Klebelsberg Kultúrkúriában, szeptember 3-tól három héten át pedig a Marczibányi téri Művelődési Központban lesz díjmentesen megtekinthető.
A hazai halgazdálkodási ágazat profitálhat az EUROFISH tevékenységéből
Szentpéteri Sándor, az Agrárminisztérium (AM) erdőkért felelős helyettes államtitkára és az AM Halgazdálkodási főosztályának vezetői Marco Frederiksennel, az Európai Halászat- és Akvakultúrafejlesztési Nemzetközi Szervezet (EUROFISH) megbízott igazgatójával egyeztettek az EUROFISH és Magyarország együttműködési lehetőségeiről, Budapesten - közölte az AM csütörtökön az MTI-vel.
Kiváló minőségű a magyar dinnye, de lesz belőle elég?
Kiváló minőségű a magyar dinnye, amelynek termőterülete valamivel csökkent a pandémia hatására, de a hozama emelkedett, így bőven jut a hazai piacra és exportra is - mondta az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára Balatonvilágoson, az Agrármarketing Centrum dinnyefogyasztást ösztönző kampányának sajtótájékoztatóján.
Az MKB Bank adózás utáni eredménye elérte a 11,6 milliárd forintot
Az MKB Bank korrigált, konszolidált adózás utáni eredménye a második negyedévben 11,6 milliárd forintot tett ki, szemben az egy évvel korábbi 0,7 milliárdos veszteséggel, illetve az első negyedévi 28,9 milliárdos eredménnyel - tájékoztatta a pénzintézet a befektetőket a Budapesti Értéktőzsde honlapján közölt jelentésben.
Tovább gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedése
Júniusban 20,5 százalékkal magasabb volt a mezőgazdasági termékek átlagos felvásárlási ára az egy évvel korábbinál, ami 3,1 százalékponttal nagyobb emelkedés az egy hónappal korábbi 17,4 százaléknál. Az élénkülésben némi szerepet játszhatott a bázishatás, mert tavaly májusról júniusra 2,5 százalékponttal, 4,5 százalékosra mérséklődött a drágulás üteme. A legnagyobb drágulást a burgonya és a tojás mutatta.
A Nébih problémákat talált a meggyes söröknél
Meggyes söröket vizsgált a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), laboratóriumi, élelmiszerbiztonsági és -minőségi szempontból mindent rendben találtak, ugyanakkor négy terméknél jelölési hibák miatt élelmiszer-ellenőrzési bírságot, hatnál pedig nem megfelelő nyomonkövetés miatt élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot szabtak ki - közölte a hivatal csütörtökön az MTI-vel.
