A járvány torzító hatása miatt csökkent a francia munkanélküliségi ráta
A statisztikai hivatal kimutatása szerint az első negyedévi 7,8 százalékról a második negyedévben 7,1 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta, ami a legalacsonyabb az 1983-as második negyedévi 7,0 százalék óta.
Az INSEE azonban hangsúlyozza, hogy a munkanélküliségi ráta csökkentő trendet követ ugyan, de az év első két negyedévének az adatait ezzel együtt is torzítja a március közepétől május közepéig érvényben lévő járványvédelmi zárlat hatása. A regisztrált munkanélküliek száma tehát egyebek között azért is csökkent, mert sokaknak nem is állt módjában munkát keresni.
A nemzetközi munkaügyi szervezet, az ILO definíciója szerint az számít munkanélkülinek, akinek amellett hogy nincs munkája, szándékában áll dolgozni és aktívan munkát keres. Aktív munkakeresésre azonban a zárlat idején nem igazán volt lehetőség.
Az INSEE becslése szerint viszont azoknak a száma, akiknek nincs munkája de dolgozna 1,9 százalékponttal az aktív népesség 6,0 százalékára emelkedett a második negyedévben. Ez viszont már a legmagasabb arány az INSEE vonatkozó kimutatásainak 2003-as kezdete óta.
Mennyi pénzt kellene keresnem, ha rendesen megfizetnének? ITT kiszámolhatod!
A heti foglalkoztatási adatok alapján ugyanakkor az INSEE szerint a második negyedév végén, a zárlat és a gazdaság újraindításának együttes hatásával is a tényleges munkanélküliségi ráta nagyjából megfelelt a zárlat előtti szintnek.
A 2019-es negyedik negyedév végén 8,1 százalékon állt a munkanélküliségi ráta. A ráta a 2017 második negyedévi 9,5 százalék, Emmanuel Macron hivatalba lépése óta folyamatosan csökken Franciaországban. Korábban jellemzően 10 százalék felett állt a munkanélküliségi ráta, eltekintve a pénzügyi válságot közvetlenül megelőző 2008 első negyedévi 7,2 százaléktól.
