A jó vezető gyorsan dönt és hatékonyan kommunikál
Az üzleti szférában és a közigazgatásban egyaránt szükség van a vezetőképzésre – derült ki a Mathias Corvinus Collegium friss felméréséből, amelyhez 213 diákot kérdeztek meg. Az egyetemisták és főiskolások 84 százaléka szerint szükséges, hogy a piaci szektorban vezetőket képezzenek, 85 százalékuk pedig úgy látja, hogy az önkormányzati és az államigazgatásban is elengedhetetlen az ilyen programok szervezése, illetve bővítése.
„Akár a közigazgatásról, akár a piaci szektorról van szó, elemi gazdasági érdek, hogy a döntéshozók megfelelő képzettségűek és felkészültségűek legyenek” – mondta Szalai Zoltán, az MCC igazgatója. Hozzátette: „az egyre zordabbá váló gazdasági helyzetben drámai módon növekedett a vezetők személyes felelőssége, miután általános tapasztalat, hogy a rutinok, a korábban kipróbált válságkezelési technikák rendre csődöt mondanak. Ilyen körülmények között elengedhetetlen a megfelelő képzés”.
Mi az a vezetőképzés? A Mathias Corvinus Collegium vezetőképző programjának célja, hogy hallgatóinak olyan tudást nyújtson, amelynek birtokában alkalmassá válnak a jövőben vezetői szerep betöltésére. Az egyetemi mesterképzés idejére szóló kétéves program multidiszciplináris, a diákok a modern kori történelem, a nemzetközi tanulmányok, a közgazdaságtan és a jog főbb kérdéseivel ugyanúgy foglalkoznak, mint az üzleti és szervezeti kommunikációval, valamint a menedzsmenttel és a stratégiai tanácsadással. A kurzusok elsősorban gyakorlati ismereteket kínálnak, az esettanulmányok és szimulációs gyakorlatok révén a hallgatóknak lehetőségük van a vezetés szakmai technikáit konkrét példákon keresztül elsajátítani, amiben a világ top egyetemeinek és üzleti iskoláinak professzorai mellett elismert magyar üzletemberek is segítséget nyújtanak. A program vendégprofesszorai a London School of Economics, az IESE Business School, az ESADE Business School vagy a Vlerick Business School oktatói, akik valódi eligazítást nyújthatnak a globális világban, és az elsajátított tudás biztos támpontot adhat egy-egy későbbi fontos döntés meghozatalakor. További részletek a programról az MCC holnapján érhetőek el: www.mcc.hu.
A felmérésben résztvevő hallgatók szerint a vezetői képességek jelentős része tanulható, a válaszadók többsége, 52 százaléka látja úgy, hogy a tanulás legalább annyira fontos, mint az adottságok. A diákok 38 százaléka szerint inkább az adottságra van szükség, de tanulni is lehet a vezetést, ugyanakkor mindössze 2 százalék véli úgy, hogy az irányításra egyszerűen születni kell, a tanulásnak semmilyen szerepe nincs. „A kitöltők többsége szerint a szükséges tulajdonságok tanulással fejleszthetőek, de alapvető veleszületett képességekre is szükség van ahhoz, hogy valaki alkalmas legyen a feladatára” – húzta alá Szalai Zoltán.
A diákok a gyors döntéshozatali képességet tartják egy vezető legfontosabb szükséges tulajdonságának, a megkérdezettek 78 százaléka emelte ki ezt az első helyen; nem sokkal utána a hatásos kommunikáció következik, ezt a válaszadók 74 százaléka értékelte elsőszámú erényként. „A válság éveiben a vezetőknek sokkal több döntést kell hozniuk, méghozzá sokkal gyorsabban, mint a 2008 előtti időkben; úgy tűnik, ezt a nyomást a válaszadók is pontosan érzékelik” – magyarázta Szalai Zoltán, aki szerint mára már közhely, hogy ha valaki nem képes megfelelően kommunikálni az elvárásait, legyen bármennyire is alkalmas a pozícióra, nem fog tudni hatékonyan irányítani.
Hozzátette: egy szervezeten belül a hatékony kommunikáció éppen annyira fontos, mint amennyire az a külső környezetében. Ugyanakkor a rövidtávú tervezés és a rizikóvállalás kevésbé fontos a diákok szerint, az előbbit 25 százalék, az utóbbit csupán 15 százalék emelte ki. „A felmérés megmutatta, hogy a diákok sokkal fontosabbnak értékelik a hosszú távú, mint a rövidtávú tervezést, illetve az is kiderült, hogy a veszélyes döntések meghozatala, ami jelentős haszonnal, ám gyakran hatalmas kockázattal is jár, nem erényként jelenik meg a válaszadóknál” – mutatott rá Szalai Zoltán.
