A kapcsolt erőművek működési határukra értek
A mintegy 50 céget tömörítő szakmai szervezet elnöke kifejtette: a kapcsolt energia használatának erőteljes növekedése 2010-ben megtorpant, attól kezdve pedig bizonyos kormányzati szabályozások miatt csökkenni kezdett. Az ágazatot kedvezőtlenül befolyásolta a KÁT- (kötelező átvételi) tarifák csökkentése, majd a KÁT-rendszer megszűnése, valamint a távfűtésben 2011-ben bevezetett hatósági hőár és a távhő-szolgáltatási támogatási rendszer - emlékeztetett az elnök.
Véleménye szerint "a szabályozó túl szorosra fogta a gyeplőt", emiatt a kapcsolt erőművek mára működési határukra kerültek. Mostanra számos gázmotort leállítottak, vagy csak a következő nagyjavításig tervezik őket működtetni. Kijelentette: az ágazat megsegítése érdekében a kapcsoltenergia-termelők számára lehetővé kellene tenni a közvetlen villamosenergia-értékesítést, valamint meg kellene oldani a termelők támogatását, például a hatékonyságot növelő beruházások segítésével.
A hatósági hőárak és a villamosenergia-árak nagyon alacsonyak, rossz a szabályozó rendszer, nincsenek meg a kiegyensúlyozott gazdasági működés feltételei. Nehezen finanszírozható a termelők működése, lényegében nincs gazdasági eredmény, így nincsenek a szektorban fejlesztések, beruházások - összegezte a kialakult helyzetet Rudolf Viktor.
Toldi Ottó, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese az erőmű- és a távhőfejlesztési cselekvési terv ismertetése kapcsán elmondta: a kormányzati szándék az, hogy a magas európai gázárak miatt minél inkább függetlenítse a földgázimporttól az országot. Ennek fő elemei között van az energiatakarékosság fokozása, a megújuló energia használata a lehető legmagasabb arányban, a biztonságos atomenergia, kapcsolódás az európai energetikai infrastruktúrához, hazai szén- és lignitvagyon, valamint a szénhidrogén-készletek környezetbarát felhasználása.
A magyarországi energetikai helyzetet elemezve kifejtette: Magyarországon kicsi az egy főre eső primerenergia felhasználás (30-40 százalékkal kevesebb, mint például Csehországnak vagy Dániának), ugyanez igaz az üvegházhatású kibocsátásra is. Ez alapján Magyarország jól áll az Európa 2020 stratégia teljesítésében, kivéve a megújuló energiák használatát, amelynek részarányát növelni kellene. A kapcsoltenergia-termelés területén nincs sürgős tennivaló a külső elvárások miatt, de a szektor iránt érzett felelősség azt diktálja, hogy rendezni kell a kapcsolt energia helyzetét - jelentette ki.
Az idén december 31-ig regisztert kell készíteni a nagy hatásfokú kapcsoltenergia-termelőkről - tette hozzá. A kapcsoltenergia-termelő rendszereket segítő európai szervezet, a Cogen Europe igazgatója, Fiona Riddoch előadásában rámutatott, hogy az uniós direktíva megerősíti a szektort. Európa több nemzete küzd problémákkal ezen a területen, és ezek a tapasztalatok hasznosak lehetnek a magyar szereplők számára is. A konferenciát 150 résztvevővel rendezték meg. A rendezvény a nap során pódiumvitával, csütörtökön újabb szakmai előadásokkal és üzemlátogatással folytatódik. (MTI)
