A kéményseprők továbbfoglalkoztatását kérik az érdekképviseletek
A közlemény emlékeztet: egy törvénytervezet értelmében az idén november 1-jétől a katasztrófavédelem venné át a lakossági kéményseprő-szolgáltatást, ami a Liga szerint így országosan mintegy 1500 kéményseprőt sodorhat a teljes létbizonytalanságba. A közlemény idézi Gaskó Istvánt, a Liga Szakszervezetek elnökét, aki elmondta: elvi megállapodás született arról, hogy a végrehajtás szakaszában a katasztrófavédelem együttműködik az érintett munkaadók és a munkavállalók képviselőivel. Bérczi László tűzoltó dandártábornok az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság képviseletében jelezte: egyetértés van abban, hogy a szolgáltatás színvonala, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonsága nem sérülhet.
Mindenkinek munkahelyet kívánnak felajánlani, azon a területen, ahol eddig is dolgozott - tette hozzá. A kéményseprő munkavállalókat magánkézben lévő magyar vállalkozások és önkormányzati tulajdonú cégek foglalkoztatják. Ezek a cégek az érdekképviseletek szerint a jogalkotói szándékkal ellentétben tönkre fognak menni, mivel a nekik meghagyott esetleges közületi munkából nem tarthatók fenn. A cégeknek pár hónaptól akár közel 10 évig terjedő élő megbízási szerződéseik vannak az ellátásért felelős önkormányzatokkal. Ha a tervezet változtatás nélkül lép hatályba, sérül a lakosság szakszerű kiszolgálása, élet- és vagyonbiztonsága - mutattak rá. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a katasztrófavédelemnek sem eszköze, sem szakembere nincs a szaktudást igénylő tevékenység ellátásához, ami nem sajátítható el "pár száz órás gyorstalpaló tanfolyam keretében".
A kéményseprőket tömörítő szakmai szervezetek – így a LIGA Szakszervezetekhez tartozó Heves Megyei Kéményseprők Szakszervezete, a Magyarországi Kéményseprő Mesterek Szövetsége (MOKÉSZ) és a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete (MKOI) – egyebek között tudni szeretnék, hogy a kéményseprő-ipari szerv továbbfoglalkoztatja-e a jelenlegi alkalmazottakat. Választ várnak arra is, hogy a jelenlegi állomány átvételével milyen feltételekkel alkalmaznák a dolgozókat, elismernék-e például a korábbi munkáltatóknál eltöltött éveket, rendeznék-e az egyéb munkavállalói terheket, így például a tanulmányi szerződésekből eredő kötelezettségeket és más, a munkáltatóval szemben fennálló anyagi kötelezettségeket - olvasható a közleményben.
