A közúthálózat folyamatos karbantartását a használatarányos útdíj oldhatja meg
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) az MTI-hez eljutatta a helyettes államtitkár beszédének kivonatát, amelyben Schváb Zoltán azt fejtette ki, hogy az elmúlt két évtizedben a gazdasági nehézségek miatt szűkösen rendelkezésre álló fejlesztési források döntő részét a gyorsforgalmi úthálózat bővítésére fordították. Az utak és hidak felújítása, karbantartása háttérbe szorult. A megnövekedett hálózattal együtt járó többletfeladatok ellátásához nem terveztek további forrásokat. Az éves felújítási keretek nagyságát nem a műszaki szükségletek határozták meg, a források elosztása a maradványelv alapján történt. Az utóbbi években a költségvetés által biztosított felújítási keret a szükséges forrás tizedét tette ki - hangsúlyozta Schváb Zoltán.
A szakmailag szükséges felújítási visszatérési ciklusidő - útkategóriától függően - 10-15 év. A 30.000 kilométer hosszú állami közúthálózaton tehát évente hozzávetőleg 2.500 kilométer hosszon lenne szükséges a beavatkozás. A 2005 és 2010 közötti hatéves időszakban azonban a szükséges 15.000 kilométer helyett csupán 5.000 kilométer út újult meg. Hat év alatt tehát csak kétévnyi feladatmennyiség ellátására futotta az uniós és hazai forrásokból. A felújítási ciklusidő ezzel a másfél évtized helyett hozzávetőleg 35 évre nőtt. A jelentős és állandósult költségvetési forráshiány eredményeként az állami tulajdonú úthálózat közel felén, ezen belül a mellékúthálózat közel háromnegyedén lenne indokolt az azonnali beavatkozás - jelezte a helyettes államtitkár.
A gyorsforgalmi úthálózat építésére, felújítására jelentős forrásokat biztosított 2006-ig a költségvetés, melynek értékmegőrzése a jelenleg rendelkezésre álló forrásokból már nem biztosítható. A gyorsforgalmi úthálózat felújítására fordított keretösszegek csökkenése miatt az elmúlt időszakban az autópályákon és autóutakon is megjelent az alulfinanszírozottság, veszélybe került a burkolatgazdálkodás. A helyettes államtitkár elmondta, hogy felújítási tevékenységként már második éve nagyfelületű burkolatjavítást végeznek az útkezelők. Az idei évben kedvező fejleményként a javítások félpálya-, helyenként teljes burkolatszélességben történnek meg. Az útállapotok tartós rendezése, az értékvesztés fokozatos felszámolása a használatarányos díjszedéstől várt többletforrások felhasználásával, 2013 után kezdődhet meg.
A Széll Kálmán Terv azt rögzíti, hogy az elektronikus útdíj-rendszer 2013. január 1-jétől történő bevezetésével a gyorsforgalmi úthálózati rendszer használatának költségei arányossá válnak a terheléssel, így az állam a jövőben nem enged ki a kezei közül egy olyan fontos bevételt, amely mögött közösségi költség – zaj, utak állapotának romlása, légszennyezettség – áll. Egy korábbi lapértesülés szerint az autópályákon közlekedő személygépkocsiknak és motorkerékpároknak kilométerenként hat forintos útdíjat kellene fizetniük, a kamionok fizetési kötelezettsége ennél nagyobb lenne, a legnagyobb kamionoknak például 34 forintba kerülne egy kilométer megtétele.
