A kütyük szenvedélye - Tegyük le időnként az okostelefont!

Ennek az aggodalomnak számos technológiai cég vezető beosztású illetékesei adtak hangot az utóbbi időben, visszatérő témává vált az, hogy az állandó stimuláció csapdája, a szüntelenül megújuló igény a különböző kütyük, figyelmeztető csengőhangok és frissítések iránt olyan mély fizikai sóvárgást teremthet, ami már a termelékenység és a személyes kapcsolatok rovására megy - írja a The New York Times. "Ha egy békát hideg vízbe teszünk és azt lassan melegítjük, a béka nem ugrik ki és elpusztul - ez jó hasonlat" - mondja Crabb, aki a Facebooknál a fejlesztésekért felel.

"Az emberekben tudatosítani kell azt, hogy az interneten töltött idő milyen hatást gyakorol teljesítményükre és kapcsolataikra" - teszi hozzá. A megjegyzés aligha számít revelációnak azok számára, akik már eddig is pellengérre tűzték például a Blackberry okostelefon rajongóinak hektikus "crackberry" életstílusát. Meglepőbb viszont, amikor az informatikai ipar bölcsőjének tekintett kaliforniai Szilícium-völgy befolyásos cégeinek vezetői tesznek hasonló észrevételeket, vagyis azok, akiknek jövedelme éppen akkor nő, ha az emberek több időt töltenek a világhálón. Ez olyan, mintha az autógyárosok a felturbózott kocsikat eladva a túlzott gyorsítás veszélyeire hívnák fel a figyelmet - írja az amerikai napilap. Kié a szenvedélybeteggé válás felelőssége?

"Vége a mézesheteknek, mára eljött az ideje annak, hogy feltegyük a kérdést: Mit is tettünk?" - mondja Soren Gordhamer, a Wisdom 2.0 (Bölcsesség 2.0) címmel 2010-ben általa kezdeményezett, évente sorra kerülő konferenciák szervezője. Ezeken a digitális kor mérlegét próbálják megvonni. "Nem azt vizsgáljuk, mit rontottunk el. Senkit sem hibáztatunk, de egy fejezet lezárul" - magyarázza a kutató. A februári Wisdom 2.0 tanácskozáson a Facebook, a Twitter, az eBay, a Zynga és a Paypal számos alapító tagja, a Google, a Microsoft, a Cisco és más cégek megannyi vezetője és menedzsere volt jelen, különböző találkozókon vett részt a jóga és a meditálás mestereivel.

Az egyik tanácskozás témája az volt, vajon felelősséget kell-e viselniük az informatikai-technológiai cégeknek azért, hogy olyan játékoknak és tevékenységeknek nyerik meg az embereket, amelyek időpazarlást vagy csak puszta szórakozást jelentenek. Annak vizsgálata, hogy az ilyen játékok és alkalmazások iránti rajongás szenvedélybetegséggé válhat-e, ma még gyermekcipőben jár. Ám a mentális betegségek terén tekintélynek tekintett Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders című szakkiadvány arra készül, hogy függelékébe felvegye az "internethasználati zavar" (Internet Use Disorder) elnevezésű rendellenességet. Ez arra utal, hogy a kutatók észlelnek valamit, ám ahhoz, hogy azt hivatalosan is betegségnek nyilvánítsák, további tanulmányokat tartanak szükségesnek.

A dopamin vagy az interaktivitás vágya a ludas? Vannak, akik nem tekintik ezt problémának, bár azt nem vitatják, hogy az online tevékenységek hatnak a mélyebb neurológiai mechanizmusokra. Eric Schiermeyer, a Zynga internetes játékportál társalapítója, akinek nevéhez olyan sikerek fűződnek, mint a FarmVille, kijelentette, hogy sok millió embert segített rászoktatni a dopaminra. A boldogsághormonnak is nevezett dopamin az emberi testben termelődik örömteli tevékenységek hatására és a videojáték is ilyen hatású - de Schiermeyer elismerte azt is, hogy nagy szerepet játszhat a függőség kialakításában is. Hozzáfűzte azonban, hogy az emberek mindig örömre vágytak, szerinte a Szilícium-völgy nem felelősebb azért, hogy ellenállhatatlan technológiákat teremt, mint mondjuk a gyorséttermek azért, hogy csábító ételeket kreálnak.

"Ők azt fogják kérdezni: mi vagyunk-e a felelősek azért, hogy sok ember kövér. És a legtöbben nemmel fognak válaszolni. Mivel emberek vagyunk, mindig vágyni fogunk dopaminra" - érvelt Schiermeyer. Hasonló álláspontra helyezkedett Scott Kriens. az egyik legnagyobb internetes infrastruktúra-cég, a Juniper Networks elnöke. Szerinte az új eszközök óriási vonzerejét főleg a kapcsolódásra és a kölcsönhatásra, interaktivitásra irányuló ősi ösztön magyarázza, de ezeket a vágyakat úgy kell kezelni, hogy ne kerekedjenek minden más fölé az emberek életében. "Nekünk az a dolgunk, hogy létrehozzuk a legnagyobb képességeket a világon. Persze nyitott szemmel járunk és tudatában vagyunk annak, hogy ez bizonyos károkkal is jár. Lesznek, akik azt kérdik, miért nem jártok el úgy, hogy ne legyenek károk.

Ez naivitás" - fejtette ki Kriens. "Az alternatívát az jelentené, hogy kisebb kapacitású eszközöket adunk az emberek kezébe - ami rossz megoldás lenne." Crabb kifejtette: ő a maga részéről azt tartja a legfontosabbnak, hogy az emberek élete kiegyensúlyozott legyen. Ugyanakkor elismerte, hogy ez ütközik a Facebook üzleti céljaival, hiszen a cégnek az az érdeke, hogy az emberek több időt töltsenek a világhálón. "Ez igazi paradoxon" - jegyezte meg.

Digitális méregtelenítés
    
A Ciscónál Padmasree Warrior technológiai és stratégiai vezető, a korábbi főmérnök, aki 22 ezer ember főnöke volt, rendszeresen javasolta beosztottjainak: időnként tartsanak szünetet, vegyenek mély lélegzetet. Ő maga szolgál jó példával. Minden este meditál, szombatonként fest és verseket ír - ilyenkor kikapcsolja a telefonját vagy egy másik szobában hagyja a készüléket. "Szinte olyan ez, mintha az ember újra feltöltené az agyát és a lelkét" - mondja az asszony. Szombaton reggelenként ez valóságos digitális méregtelenítés számára. "Annyira megnyugtat, hogy csak később felelek az e-mailjeimre."

Kelly McGonigal, a Stanford School of Medicine pszichológusa, aki az önkontroll tudományával foglalkozik, rendszeresen folytat eszmecserét a technológiai cégek vezetőivel újításaik esetleges hátrányos következményeiről. Szerinte ezek az emberek az élet javítására törekednek új eszközeikkel, de tudatára ébredtek annak is, hogy sokan képtelenek elszakadni kütyüiktől. "Vannak, akik betegei lesznek eszközeiknek, nemcsak egyszerűen rájuk szoknak, de rabjaikká is válnak" - magyarázza.

Michelle Gale, aki nemrég vált meg a Twittertől, ahol a fejlesztési osztály főnöke volt, elmondta: rendszeresen figyelmeztette a cég mérnökeit és vezetőit arra, hogy termékeiknek addiktív tulajdonságai vannak. "Azt felelték, huh, nem is tudtam, vagy azt: oké, de nem tudom, mit kéne tennem ezzel kapcsolatban". Annakidején meditációs és improvizációs órákat szervezett számukra, bíztatta az embereket, hogy lazítsanak, engedjék szabadjára gondolataikat.

A Google mozgalmat kezdeményezett, hogy növelje alkalmazottainak tudatosságát. Richard Fernandez tanácsadó elmondta: az egyik téma éppen az, hogy nagy a veszélye az új eszközöktől való túlzott függőségnek. "Szinte mindent jelentenek", ezért "ha találunk időt arra, hogy időnként kikapcsoljuk őket, bensőségesebb és hitelesebb életet élhetünk mi magunk is, és ugyanígy változhatnak meg kapcsolataink a saját közösségünkben is azokkal, akiket szeretünk".

A YouTube tulajdonosa, a Google több hirdetési bevételre tesz szert, ha az emberek hosszabb ideig használják az internetet. Ám Fernandez nem áll egyedül a Szilícium-völgyben abbeli véleményével, hogy nem lehet cél az embereket ártalmas magatartásra bírni.

"A fogyasztóknak szükségük van egy belső iránytűre ahhoz, hogy mérlegre tehessék az egyik oldalon azokat a lehetőségeket, amelyeket a technológia nyújt számukra a munkához és a kutatáshoz, a másikon pedig annak az életnek a minőségét, amelyet a világhálón kívül folytatnak. Önálló teret kell teremtenünk magunknak, különben elsodorhat bennünket saját technológiánk" - mutatott rá a Google illetékese.