A magyar GDP lassulása megfelel a nemzetközi trendnek
A növekedés ellenére a magyar gazdaság teljesítménye még 5,7 százalékkal elmarad a három évvel korábbitól - fűzte hozzá a KSH, és megjegyezte, hogy az előző negyedévhez képest - szezonálisan és naptárhatással kiigazított index alapján - április-júniusban megállt a másfél éve tartó növekedés, stagnált a magyar gazdaság.
A világgazdaság bővülési ütemének lassulásában szerepet játszottak többek között az eurózóna egyes országait érintő adósságválság, az arab világban lezajló politikai változások és a japán kettős természeti katasztrófa - emlékeztet a jelentés.
A magyarországi ipar első félévi bruttó kibocsátása 8,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az értékesítési oldalon az export 11 százalékkal nőtt, a belföldi eladások volumene viszont 4,4 százalékkal mérséklődött a 2010. első félévi szinthez képest. A munkanaphatásoktól megtisztított havi volumenindexek azt mutatják, hogy a termelés és az export - részben a tavalyi bázis alakulásának hatására - jellemzően egyre lassabban bővült. A júniusi termelés volumene már csak 1,0 százalékkal, az exporté pedig 1,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Az első féléven belüli folyamatokat vizsgálva a KSH megállapítja, hogy a termelés trendvonala a kibocsátás csökkenését mutatja az első félévre.
Az első félévre vonatkozó előzetes adatok szerint az export euróértéke 17 százalékkal, az importé 16 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A forgalom euróban számított, júniusi értéke ugyanakkor mindössze 3 százalékkal nőtt, amiben a magas bázis is szerepet játszott. A külkereskedelmi mérleg az év első felét 3,9 milliárd eurós aktívummal zárta, ami 1,0 milliárd euróval több az egy évvel korábbinál.
Az építőipar első félévi kibocsátása 9,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az új építőipari szerződések volumene az első félévben 28 százalékkal, a június végi szerződésállomány volumene pedig 36 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
A félév alatt 35 százalékkal kevesebb lakás épült, mint egy évvel korábban, a kiadott lakásépítési engedélyek száma 36 százalékkal csökkent.
A fogyasztói árak áprilisig hónapról hónapra egyre nagyobb mértékben haladták meg az egy évvel korábbi szinteket, az utolsó három hónapban viszont lassult a növekedés üteme. Júliusban az infláció 3,1százalékos volt, 1,6 százalékponttal alacsonyabb, mint áprilisban - ez az ütem a recesszióval terhelt 2009. év eleje óta a legmérsékeltebb. Az első hét hónap átlagában a fogyasztói árak 4,0 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A legnagyobb mértékű, 7,5 százalékos drágulás az élelmiszereknél következett be.
A második negyedév során a munkanélküliek száma és aránya a 15-64 éves korcsoportot tekintve 461 ezer főt, illetve 10,9 százalékot tett ki. A munkanélküliek száma mintavételi hibahatáron belül, 13 ezer fővel, a munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. A munkanélküliek több mint fele legalább egy éve keresett állást, a munkanélküliség átlagos időtartama meghaladta a másfél évet - közölte a KSH. (MTI)
