A magyar gazdaságról szervezett konferenciát az EP-ben Pelczné Gáll Ildikó
A politikus hangsúlyozta: a makrogazdasági mutatók tartósan pozitív képet mutatnak Magyarországról, és rámutatott arra, hogy a növekedés, a munkanélküliség és az államadósság mutatói is kedvezőek. Nincs minden országra alkalmazható "egyenmegoldás", minden tagállam különböző problémákkal kell szembenézzen, amelyekre különféle megoldásokat kell találni - mondta. Az "Európai sikertörténet - növekedés megszorítás nélkül" című konferencián Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságszabályozásért felelős államtitkára kifejtette: Magyarországon megvalósulni látszanak azok az uniós szlogenek, amelyek a növekedésről és a munkahelyteremtésről szóltak, nem kis részt uniós támogatással, s ez követendő példaként is szolgálhat.
Az államtitkár a kormány 2010 óta hozott legjelentősebb intézkedéseit idézte fel, közte az új munka törvénykönyvét, amely meglátása szerint rugalmasabbá tette a foglalkoztatás feltételeit, a vállalkozások és a munkavállalók adóinak átalakítását. Kitért arra is, hogy 2018-ra egyszámjegyű lehet a jövedelemadó. Kijelentette azt is, hogy a magyar GDP mostanra meghaladja a válság előtti szintet, az államadósság és a deficit is tartósan csökken. Az NGM államtitkára szerint a magyar gazdasági fejlődés ökológiai értelemben is fenntartható, mert az ország energiafelhasználása mindeközben nem nőtt. Az államtitkár a közfoglalkoztatásról úgy vélekedett: az rendkívül sikeresnek mondható, a közmunkások 20-30 százaléka tud ma már áttérni a munkaerőpiacra.
Az államtitkár ismertette azt is, hogy 3,7 millióról 4,1 millióra emelkedett a foglalkoztatottak száma, ami 23 éve nem volt ilyen magas. "Szerintem Magyarország sikere Európa sikere is" - mondta Glattfelder Béla. A konferencián Boros Imre közgazdász, az első Orbán-kormány tárca nélküli minisztere az államadósság alakulását ismertette, s az ortodoxnak nevezett gazdaságpolitikát állította szembe az unortodoxnak kikiáltott gazdaságpolitikával. Előbbi szerinte azon nyugodott, hogy vagy egyensúly van vagy növekedés, amiből a növekedést követő megszorítások politikája következett, ezzel szemben az unortodoxnak modell szakított ezzel a megközelítéssel. A Századvég Alapítvány kutatási igazgatója, Orbán Balázs az államberendezkedés átalakításának módozatait taglalta.
Nemzetközi szakirodalomra támaszkodva elmondta, hogy a magyar állam jellemzően a nyugati államszervezési mintákat követte, ami alól csak a szovjet blokkhoz való tartozás volt kivétel, a Nyugat sikerének kulcsa pedig az állam szerepének folyamatos újragondolása. Orbán kifejtette, hogy a szuverén nemzetállamokból korai liberális, majd a második világháborút követően jóléti államok alakultak ki, ám a nyugati államiság jelenleg válságát éli, küszöbön áll egy újabb átalakulás.
A Századvég kutatási igazgatója szerint tekintetbe kell venni az országok által bejárt fejlődési utat, "meg kell érteni a létezés magyar minőségét", ami azt jelenti, hogy a magyar ember alapvetően etatista, olyan feladatok ellátását is az államtól várja, amelyek máshol piaci alapon működnek. Szerinte ezzel lehetetlen gyökeresen szembemenni. Orbán Balázs arra is kitért, hogy a demográfiai folyamatokat csak aktív állami beavatkozással lehet megfordítani. Azt "a tévhitet" is igyekezett eloszlatni, hogy a tekintélyelvű rendszerekből menekülne a nemzetközi tőke.
A Századvég kutatási vezetője közölte: a tőke nem államberendezkedés alapján válogat, hanem kiszámíthatóságot és politikai stabilitást keres. Ujhelyi István, az MSZP alelnöke és EP-képviselője sajtótájékoztatón reagált a néppárti képviselők által szervezett konferenciára, arcátlan hazugságnak nevezve, hogy Magyarországon ne lett volna megszorítás. "Mindannyian tudjuk Magyarországon, hogy a Fidesz az elmúlt öt évben korábban nem látott mennyiségű pénzt vont el, szorított meg az egészségügyből, az oktatási és a szociális intézményrendszerből" - hangoztatta a szocialista politikus, aki szerint a Századvég "sok-sok milliárd forintot lapátolt ki" az adófizetők pénzéből, hogy "tudatmódosító" kampányokban vegyen részt, és úgy magyarázza a statisztikai adatokat, ahogy éppen a kormánynak megfelel.
A politikus bírálatot fogalmazott meg a közmunkával szemben is, ami szerinte sok-sok milliárd forintot emészt fel, a statisztikák javíthatóak ugyan vele, de valódi megélhetést nem ad. Ujhelyi emlékeztetett: Magyarországon 4,5 millió ember él a létminimum alatt és legalább 500-600 ezer fiatal hagyta el az országot. Pelczné Gáll Ildikó közleményében erre reagálva közölte: Ujhelyi sajtótájékoztatójával zavart akart kelteni, jó hírek esetén is rossz képet akart festeni Magyarországról. Megjegyezte: a szegénység vagy társadalmi kirekesztés kockázatának kitettek aránya 2013-ban már csökkenni kezdett, ami nagyjából 241 ezer ember helyzetének javulását jelenti. Álláspontja szerint a magyar gazdasági modell sikeressége megkérdőjelezhetetlen. (MTI)
