A magyar háztartások háromnegyede nem érzi erősebbnek pénzügyi helyzetét
A GKI az MTI-nek kedden elküldött felmérésében megjegyzi, hogy a 2014-2019 közötti időszakban a nominális keresetek több mint 60 százalékkal, a reálkeresetek csaknem 50 százalékkal nőttek.
Az emelkedés részben a gyors béremelkedésnek, részben pedig az alacsony inflációnak köszönhető. A nyugdíjasoknál az aktív keresőkhöz képest jelentősen kisebb volt a reáljövedelmek növekedése.
A KSH jövedelem statisztikája szerint a háztartások jövedelme a vizsgált hat évben összesen 28 százalékkal emelkedett, vagyis a kereseteknél sokkal kisebb mértékben. Összességében azonban ez az évi 4,2 százalékos reáljövedelem növekedés is imponáló, ha nem is kiugró a Visegrádi országcsoporton belül, vagy akár Romániához viszonyítva. Mint írták, mindezek alapján az lenne várható, hogy a háztartások túlnyomó többsége javuló anyagi helyzetben legyen, különös tekintettel arra, hogy a foglalkoztatás szintje is rekordokat dönt.
Mennyire vagy spórolós? ITT megnézheted!
A GKI Gazdaságkutató Zrt. havi 1000 fős, reprezentatív lakossági felmérésének adatai alapján azonban az emberek jelentős része ezt nem érzi. Az elmúlt években a megkérdezett háztartásoknak csak 15-25 százaléka érezte úgy, hogy az előző évhez képest jelentősen vagy kisebb mértékben javult pénzügyi helyzete. A háztartások háromnegyede az elmúlt hat évben rendre változatlannak vélte pénzügyi helyzetét.
A szakértők szerint a lakosság a 3 százalék alatti mértékben bővülő reáljövedelem-növekedést nem igazán érzékeli. Mivel az elmúlt években ennél több mint 1 százalékponttal gyorsabban emelkedtek a reáljövedelmek, a válaszok ilyen megoszlását meglepőnek nevezi a GKI. Megjegyzik, hogy ebben szerepe lehet a lakosság által érzékelt és a statisztika által kimutatott ár- valamint jövedelememelkedés eltérésének, és magyarázatot jelent a magyar társadalom erősödő differenciálódása is, ami a középrétegek statisztika által sugalltnál kisebb gyarapodására utal, emiatt közérzetük ennél is kisebb javulását okozza.
