Átadták a Pannon Egyetem nagykanizsai kampuszának felújított épületeit

Gerencsérné Berta Renáta, a PE fejlesztési rektorhelyettese mérföldkőnek nevezte az egyetem és a Nagykanizsa Körforgásos Gazdasági Egyetemi Központ életében az újonnan átadott beruházást, ami egy jövőbe mutató kutatási és oktatási központ, illetve része az egyetem számára kiemelten fontos többkampuszos szemléletnek. A tudományos haladás és a környezeti felelősségvállalás közös példájaként a laborok energetikai korszerűsítése során megújuló energiaforrások használatára állították át az épületeket, a beruházáshoz 1,8 milliárd forint európai uniós támogatást használtak fel.

Felidézte, hogy 2020-ban itt indították el a szennyvízből a covid-vírus kimutatásának a kutatását, most pedig tovább erősödhetett a Soós Ernő Kutató-Fejlesztő Központ víztechnológiai és vízanalitikai portfóliója, kiemelten is a mikro szennyezőanyagok analitikája. Az a céljuk, hogy a hallgatóknak ne csak elméleti tudást, hanem modern, gyakorlatorientált környezetet biztosítsanak a képzések során, de általános és középiskolás diákok részére tehetséggondozó műhelyt is létrehoztak - ismertette a rektorhelyettes.

Birkner Zoltán, a Pannon Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke emlékeztetett arra, hogy Palkovics László minisztersége idején, 2020-ban döntött a magyar kormány arról, hogy egy teljesen új modellt épít az alapítványi egyetemek létrehozásával. Ennek köszönhetően a magyar felsőoktatás az elmúlt hat-hét évben olyan dinamikusan alakult át, "mint nagyjából a Klebelsberg-korszakban".

A PE 2022-ben 2,8-szer több pénzt kapott, mint 2021-ben, miután átálltak az új modellre, és a pályázati képességének köszönhetően e mellé a működési forrás mellé még 20-25 milliárd forintnyi, vállalatokkal együttműködő innovációs projektet tudott kapcsolni - jelezte.

Azzal folytatta, hogy míg 2021-ben az egyetemre 3300 ember jelentkezett, az összes egyetemi jelentkező három százaléka, addig 2026-ban már 6600 hallgató kérte a felvételét, ami már az összes hallgató 4,7 százaléka. Az elmúlt években nyolcvan új szakot és képzést indítottak el, és megszüntettek tíz-húsz nem működő képzést, illetve 70 százalékkal megemelték a külföldi hallgatók számát, ami idén már átlépi az ötszázat.

Az a tervük, hogy a PE a nagy orvosképző egyetemek után a "legnemzetközibb egyetemmé váljon a vidéki térben". Stabilan a világ legjobb egyetemeinek öt százalékába tartozik a veszprémi központú intézmény - emelte ki Birkner Zoltán.

A kuratóriumi elnök arról is beszélt, hogy Nagykanizsán tudatosan építkezve erősítették az egyetemi és kutatási tevékenységet, most már háromezer négyzetméteres saját tulajdonú ingatlanuk van, amiből 2100 négyzetmétert újítottak fel. Ez egyben a tervezett tudományos és technológiai park első ütemének is tekinthető. A mintegy 400 nagykanizsai hallgató kétharmada magyar, egyharmada külföldi lesz, amit már a mostani felvételi adatok is tükröznek.

Horváth Jácint, Nagykanizsa polgármestere (Éljen VárosuNk! Egyesület) kiemelte: a város oktatási, kulturális, kutatási és innovációs képességeinek növelése, tudományos és gazdasági fejlődésének indukálása a céljuk, ebbe illeszkedik a korszerű, innovatív oktatási és kulturális központ megszületése. Az egyetem közössége eddig is szerves része volt a városnak, nyitott a külföldi diákok fogadására és az új tudományos területekre is, amiben továbbra is partnerségre törekszenek, a "tartós és dinamikus fejlődés alapja csakis a tudásra alapozott jövőépítés lehet".

Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő és -jelölt (Fidesz) egyebek mellett arról beszélt: több évtizedes folyamat fontos állomása, hogy az egyetemnek Nagykanizsán saját tulajdonú épülete legyen, az itt folyó tudományos tevékenység pedig messze viheti a város hírét. A több mint tíz éve a "vizes tudásra" épülő kutatások a körforgásos gazdaság elemeinek kutatásával bővülhetnek, az ide érkező külföldi hallgatók pedig az egész világon követei lehetnek az itt megszerzett tudásnak.