A magyar kormány öt év alatt 7500 milliárd forintnyi építőipari beruházást tervez Budapesten
A fővárosi vállalkozásoknak elemi érdeke, hogy Budapest dinamikusan fejlődő város legyen. Hogy ipara, kereskedelme, idegenforgalma, közlekedése, infrastruktúrája, egyszóval a gazdasága egyre jobb és jobb teljesítményt nyújtson. A fővárosnak pedig az az elemi érdeke, hogy az itteni vállalkozások a lehető legjobb körülmények között, tisztességesen tudjanak működni, hiszen csak így tudnak folyamatosan javuló színvonalú szolgáltatásokat nyújtani a budapestieknek.
Az első Budapesti Építőipari Konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a városfejlesztés összetett feladat, a fővárosi önkormányzat felelőssége a folyamatok összehangolása és fenntarthatóságuk biztosítása, de az önkormányzatok mellett számos szereplő résztvételére is szükség van, hiszen a Budapest 2030-as hosszútávú városfejlesztési stratégiájában megfogalmazott célok részben túlmutatnak a fővárosi önkormányzat kötelezően ellátandó feladatkörén.
Nagy Elek, a BKIK elnöke nyitóbeszédében elmondta: „a Fővárosi Önkormányzat és a budapesti vállalkozásokat képviselő BKIK közös érdekeiket felismerve döntöttek úgy még 2011-ben, hogy együttműködnek céljaik megvalósításában. Az együttműködés intenzitása az elmúlt években lazult, most minden erőnkkel azon vagyunk, hogy újra szorosabbra, és hatékonyabbra fűzzük kapcsolatunkat és partnerségünket a fővárossal”. Hozzátette: „egy város vezetésének a minősége megmutatkozik a fejlődésben, és úgy látjuk, Budapest most jó kezekben van”. Értékelése szerint az ipari, kereskedelmi és logisztikai infrastruktúra fejlődése örömteli változás, míg a hagyományos kiskereskedelem visszaszorulása kevésbé, de a változásoknak mindenképpen az élére érdemes állni. Ezért indította el a Kamara a Bevásárló és Tematikus Utcák (BUM) programját, hamarosan pedig elkészül a szabadon álló üzlethelyiségek naprakész adatbázisa is.
„A Kamara egységes csapattá állt össze, amit tervezünk, azt most meg is tudjuk valósítani. Nagyon komoly partnere szeretnénk lenni a Fővárosnak, hogy a vállalkozások által képviselt tudást a fejlődés szolgálatába állíthassuk” – zárta beszédét Nagy Elek.
Dr. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes szerint a főváros két szempontból is jó úton jár: végre van egyértelmű fejlesztési terve, és ennek megvalósításához minden eszköz adott is. A Fővárosi Önkormányzatnak jó kapcsolatot kell ápolnia a lakossággal, a kerületekkel, a kormánnyal és a vállalkozókkal is, mert ha ezek a partnerségek jól működnek, akkor a város is jól működik. Budapest stratégiai célja kettős: minél élhetőbb várost szeretnének, amely egyúttal a 15 milliós magyar nemzet fővárosaként is megállja a helyét. Ennek érdekében állították össze a 2030-ig szóló fejlesztési stratégiát. A konkrét projektek közül szólt két új Duna-híd építéséről, a HÉV- és metróberuházásokról, az intermodális csomópontok és a városi terek fejlesztéséről, a Déli Városkapu projektről, valamint a TÉR_KÖZ program keretében a kisebb közterületek – kerületekkel közös – felújításáról, illetve az energiahatékonyságot javító, a környezetterhelést csökkentő beruházásokról. Arra is kitért, hogy az időszak végére Budapestet szeretnék Európa három sportfővárosa között tudni.
Koji László, az ÉVOSZ elnöke szerint Budapest méretében és gazdasági teljesítményében méltó párja számos európai metropolisznak, hatékonysági problémák pedig minden országban vannak. „2018-ban Ciprus után a magyar építőipar érte el a legnagyobb növekedést az EU-ban, de nem feledkezhetünk el a bázisról sem” – figyelmeztetett Koji László. Idén várhatóan a GDP 5, a foglalkoztatás 8 százalékát adja majd az építőipar, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a 102 004, szektorban tevékenykedő vállalkozás zöme 10 fő alatti cég, vagy akár önfoglalkoztató, ami nagy kihívást jelent. Ami az árak emelkedését illeti, az elnök szerint a kivitelezők árai 6-12 százalékkal növekedtek 2018-ban (Budapesten a lakások esetében ennél még 5 százalékponttal jobban), de a lakásárak 30-40 százalékos megugrásának többi részéért nem az építőipar a felelős – azt az alapanyagok, bútorok áremelkedése, a banki költségek megugrása okozta.
„Budapest részesedése az ország építőiparából 28,6 százalékos. Az egy fővárosi lakosra eső beruházási érték az országos átlag kétszerese, és a Fővárosi Önkormányzat és társaságai a harmadik legfontosabb megrendelői kört jelentik. Épp ezért viszont a munkaerőhiány is a fővárosi építkezéseket sújtja leginkább. Helyben már nincs mozgósítható kapacitás, a vidéki cégek pedig nem szívesen jönnek Budapestre dolgozni az áttekinthetetlen kerületi előírások és a gyenge helyismeret miatt. A kormány, mint a legnagyobb megrendelő 2018-2023 között 7500 milliárd forintnyi beruházást tervez, de az építőipar egy kis időt kér, hogy fel tudja venni az ütemet” – fogalmazott az ÉVOSZ elnöke.
A lakásépítések terén Koji László a vészharangot is megkongatta: az új építési engedélyek számának jelentős csökkenése visszaesést vetít előre. Épp ezért tartotta fontosnak, hogy a kormány meghallgatta az ÉVOSZ érveit, és a lakásfelújítást az új építésekkel egyenrangúan kezdte kezelni, valamint a kistelepüléseken bevezette az építési céltól független, ötmillió forintos ÁFA-visszatérítés intézményét. „Budapest is megérdemelné, hogy ugyanilyen elbírálásban részesüljön” – mondta az elnök, rámutatva, hogy az elmúlt 30 évben a fővárosi lakásállomány 60 százalékához nem nyúlt hozzá érdemben az építőipar. Erre vezethetők vissza a leszakadó lépcsőházak, az elavult hálózatok miatt keletkező tűzesetek, ezért a problémára fontos lenne mielőbb közös megoldást találni.