A magyar reformprogram radikalizmusa végrehajtási kockázatokat teremthet
A Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői a múlt héten Budapesten jártak, ahol a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) és a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselővel találkoztak. A látogatás tapasztalatairól kedden Londonban kiadott összegzésében Timothy Ash, az RBS globális feltörekvő térségi kutatási részlegének vezetője azt írta, hogy a kormány "elszántnak tűnik" a program zömének keresztülvitele mellett.
A magyar kormány azon kevés térségi kormányok egyike, amelyek a Lehman Brothers nagybank összeomlása utáni időszak új gazdasági növekedési hajtóerőinek azonosítására összpontosítanak - áll az RBS keddi elemzésében, amely szerint Magyarországot ezért "elismerés illeti". Ash ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy a Lehman-össszeomlás előtti időkben a konvergencia-játék hajtotta előre a felzárkózó európai térség gazdaságait, és annak a várakozásnak a hatására, hogy a térség elkerülhetetlenül közelít Nyugat-Európához, hatalmas mennyiségű, évente a GDP-érték 3-3,5 százalékának megfelelő külföldi tőke érkezett a régióba.
A Lehman összeomlása és az ingatlanbefektetési buborékok kipukkadása után e beáramlás gyakorlatilag leállt, és mára egyértelművé vált, hogy a térségi működőtőke-befektetések értéke a Lehman előtti korszak töredéke lesz csak. Ez azt jelenti, hogy a felzárkózó európai gazdaságoknak ezután "kisebb szelet tortáért" kell harcolniuk egymással, és a lehetséges legjobb üzleti környezetet kell megteremteniük.
Timothy Ash szerint e versenyben Magyarország egyértelmű hátrányokkal indult: a "túlzottan nagyvonalú" szociális és jóléti ellátások, a társállamokéhoz képest magas ellátási jogosultságok miatt a magyar adóterhelés a legmagasabbak között volt a térségben. Az RBS vezető elemzője szerint ugyanakkor a jogosultságok széleskörű és kiterjedt megnyirbálásával járó reformcsomag - "puszta radikalizmusa" miatt - valószínűleg jelentős ellenállást vált ki a lakosság különböző rétegei és főleg a szakszervezetek részéről.
Az RBS vezető londoni elemzője szerint az a veszély is fennáll, hogy a program - már csak mérete miatt is - "sokkolhatja" a gazdaság és a társadalom jelentős részét, és megterhelheti a gazdasági növekedést. Ez kihívást jelenthet a költségvetési célok teljesítésével szemben és emiatt szükségessé válhat a csomag egyes elemeinek felülvizsgálata; például az adócsökkentési terveket esetleg vissza kell majd fogni - áll az elemzésben. Timothy Ash szerint mindazonáltal a jelenlegi kilátások alapvetően különböznek a 2010. őszihez képest.
A magyarországi helyzet összehasonlítása a görögországival például egyértelműen nem lelt kedvező fogadtatásra tavaly a nemzetközi befektetői közösségben, amelynek figyelmét egyébként is az európai szuverén adósságproblémák kötötték le. A magyar kormányt bírálatok érték azért is, mert állítólag megpróbálta kikezdeni az MNB függetlenségét; ebben az ügyben még az euróövezeti jegybank (EKB) is közvetlen kritikával élt, sőt jogi eljárást is kilátásba helyezett - idézi fel a Royal Bank of Scotland keddi elemzése. A ház szerint azonban a tavalyi év vége óta a Fidesz-kormány "túlórában dolgozik" a befektetőkkel fenntartott kapcsolatok és a piaccal folytatott kommunikáció javításán.
A bejelentett intézkedések - főleg az egyes szektorokra kirótt válságadók és a magánnyugdíj-rendszerbeli átalakítások - ugyanakkor szintén "óriási vitákat" váltottak ki, és rövid távon tovább rontották a befektetői hangulatot. Az intézkedésekkel mindazonáltal - legalábbis rövid távra - sikerült megerősíteni a kormányzati szféra likviditási pozícióját, és így enyhültek az adósságfenntarthatósági aggályok a következő két-három évre. A rövid távú finanszírozási pozíció biztosítása lehetővé tette, hogy a kormány nagyobb mértékben összpontosíthasson a messze ható szerkezeti reformokra - áll a Royal Bank of Scotland keddi elemzésében.
A ház vezető elemzője szerint viszont felmerültek olyan aggályok is, hogy a kormány a reformcsomaggal esetleg túl sokat vállalt, a program túl ambiciózus, és végrehajtásához nincs elégséges adminisztratív kapacitás. Vannak olyan aggodalmak is, hogy a reformprogram szakaszolása talán nem a legoptimálisabb, és jobb lett volna bizonyos prioritások kijelölése - áll az RBS keddi elemzésében.
A ház szerint mindazonáltal biztató, hogy Magyarországnak - éles ellentétben például Görögországgal és Portugáliával - "van reformmúltja"; Timothy Ash kiemelten említi ebben az összefüggésben a Bokros-csomagot. Történelmi probléma ugyanakkor, hogy e reformprogramok általában nem bizonyultak hosszabb távra szólónak, ciklusokban jelentkeztek és időszaki válságokkal értek véget - áll a Royal Bank of Scotland elemzésében. Más londoni vélemények szerint ugyanakkor nem biztos, hogy szükség van a mostani reformcsomag maradéktalan végrehajtására. A Morgan Stanley bankcsoport nemrégiben közölte: az általa elvégzett adósságfenntarthatósági elemzés azt mutatta ki, hogy ha a magyar gazdaságban érvényesülő, változatlanul széles negatív kibocsátási rés valamelyest szűkül, akkor a reformcsomag 60 százalékának végrehajtása is elégséges lesz az államadósság-ráta stabilizálásához a GDP-érték 65 százalék körüli szinten. (MTI)
