A magyarok fele nem tudja, de felhőkben is tárolja az adatait
Szinte minden internetező használ valamilyen felhőalapú programot és mobilalkalmazást, kortól, nemtől, iskolai végzettségtől és régiótól függetlenül. Az 500 internetező bevonásával készült kutatás szerint az internetezők 88 százaléka elsősorban magánemberként vesz igénybe ilyen megoldásokat, de közel 10 százalék üzleti célokra is rendszeresen használja a felhőt.
Úgy használják, hogy nem tudnak róla
A megkérdezett internetezők 95 százaléka használ felhőalapú szolgáltatásokat, 75 százalék hallott a kifejezésről, 45 százalékuk pedig a jelentésével is tisztában van. Azonban a megkérdezettek közel fele nem tud arról, hogy az általa használt programok és alkalmazások felhőalapúak.
Facebook, YouTube, Gmail, Google Drive, Instagram, Dropbox, Pinterest – sorrendben ezek a legnépszerűbb felhőalapú szolgáltatások. A válaszadók közel 80 százaléka a leggyakrabban a Facebookot, a Youtube-ot és a Gmailt használja, míg a kifejezetten az adattárolásra létrehozott Google Drive-ot 30 százalék választja rendszeresen.
Az előnyök a magán- és az üzleti célú felhasználásnál is hasonlóak
Az internetezők több mint fele azt tartja a felhőalapú szolgáltatások legnagyobb előnyének, hogy az adatok bárhonnan elérhetők. A válaszadók 40 százaléka szerint az is fontos, hogy a felhőben való tárolásnak köszönhetően a fájlok kevesebb helyet foglalnak saját eszközeiken, 30 százalék pedig a fontos adatok párhuzamos tárolásának lehetőségét, illetve az adatvesztés kisebb esélyét emelte ki. A megkérdezettek 27 százaléka szerint a legfőbb előny, hogy az így tárolt fájlok könnyen megoszthatók.
Az IT-ipar számára is ezek a tulajdonságok a legvonzóbbak, de számos technikai és biztonsági kérdést kell még megválaszolni. Az Európai Unió kutatás-fejlesztési és innovációs politikáját 2014–2020 között meghatározó Horizon 2020 és FP7 Programban összesen közel 4,5 milliárd forintot fordítanak Magyarországon a felhőalapú fejlesztési és tesztelési megoldások előnyeinek kiaknázására. Szeptember 27-én a kontinens vezető egyetemeitől, kutatócégeitől és IT-vállalataitól érkeznek szakértők a Future of Clouds konferenciára Budapestre, hogy beszámoljanak az eddigi eredményekről és a kitűzött célokról.
Az internetezők közel fele félti a felhőben tárolt adatait
A válaszadók fele nyilatkozott úgy, hogy pontosan tudja, milyen fájlokat és adatokat tárol a felhőben, 45 százalékuk azonban attól tart, hogy ezekhez mások is könnyen hozzáférhetnek. A megkérdezett internetezők közel 40 százaléka gondolja úgy, hogy magabiztosan használja a felhőalkalmazásokat, illetve tisztában van azzal, hogy a különböző – mobil vagy asztali – alkalmzások tárolnak-e róluk bármilyen adatot. A válaszadók közel 30 százaléka ugyanakkor kifejezetten tartanak attól, hogy a felhőalapú programok és alkalmazások szolgáltatói visszaélnek adataikkal.
„Óriási lehetőséget rejt az IT-iparban is a felhőalapú megoldások használata, mind költségek csökkentése, mind a hatékonyság javítása szempontjából. A biztonság ugyanakkor megköveteli, hogy a rendszerek számos jogi és vállalati szabálynak feleljenek meg, hiszen ha az adatok rossz kézbe kerülnek, az katasztrofális eredményekkel járhat. A kutatókat és az iparági szakértőket összehozó Horizon 2020 és FP7 uniós programok keretében futó projektjeinkkel ezekre a kihívásokra találtunk megfelelő válaszokat, amit a Future of Clouds konferencián a magyar szakembereknek is bemutatunk” – mondta Dirk Muthig, a Lufthansa Systems Hungária innovációért felelős vezetője.
