Az állami támogatás és a hozam vonzóvá teszi a jövőre induló Wekerle+ lakástakarékot

Garam Dániel, a money.hu hitelszakértője kommentárjában kiemelte: a Wekerle+ lakástakarék bevezetésével a lakás-előtakarékoskodók 2018 októbere óta először kapnak ismét állami segítséget új lakástakarék-szerződésükhöz.

Az új konstrukció szerint aki tíz éven át havonta 100 ezer forintot tesz félre, a 12 millió forintos befizetésére 1,8 millió forint állami támogatást kap, kamatokkal együtt pedig közel 16 millió forint gyűlhet össze. Az állami támogatás ténye várhatóan elsősorban a hosszú távon tervező előtakarékoskodókat ösztönzi, így összességében magas érdeklődésre lehet számítani.
Rámutatott, hogy a lakástakarék hagyományosan a legelterjedtebb lakossági megtakarítási forma a közép-európai régióban, és a 2018-as megszüntetése előtt Magyarországon is több mint 1,5 millió ember rendelkezett ilyen szerződéssel.

Kifejtette: az új konstrukcióban a megtakarításoknak három célt jelöltek meg: lakásvásárlás, lakásépítés, energetikai felújítás. Ezek közül a legnagyobb érdeklődés a lakásvásárlási önrész gyűjtése iránt mutatkozhat, mert ez a fiatalok legnagyobb kihívása az ingatlanügyletek során. Népszerű lehet a felújítási cél is, mivel tíz emberből kilenc saját tulajdonú ingatlanban él, a Központi Statisztikai Hivatal becslése szerint pedig a hazai lakásállomány több mint 40 százaléka nagyon rossz energetikai besorolású.

A hitelszakértő úgy vélte, hogy az állami támogatás versenyhelyzetet alakíthat ki a lakástakarékok piacán, aminek végső soron az előtakarékoskodók lehetnek a nyertesei. A most elérhető, állami támogatás nélküli konstrukciók 0,1 százalékos betéti kamatot és a pénztár által nyújtott, jellemzően legfeljebb 30 százalékos bónuszt kínálnak, a legjobb ajánlatok éves hozama 4-5 százalék körül alakul. Az állami támogatású változat ennél kedvezőbb lehet, ezért várhatóan az lesz a domináns, de nem szorítja ki teljesen a meglévő piaci formákat.

Garam Dániel megjegyezte, jelenleg három lakástakarékpénztárnál lehet lakástakarék-szerződést kötni: az OTP Lakástakarékpénztárnál, az Erste Lakástakarékpénztárnál és a Fundamenta-Lakáskasszánál, így elsősorban ezeknél várható az új konstrukció megjelenése. Azonban nem kizárt, hogy új szereplők is beléphetnek a piacra, például a saját lakáskasszával nem rendelkező kereskedelmi bankok. A kormány tájékoztatása alapján külön állami pénzintézet nem jön létre erre - ismertette a szakértő hozzátéve, hogy a végleges szabályokból és az intézmények bejelentéseiből derül majd ki, hogy kik kínálják a terméket, és mely bankokon vagy közvetítőkön keresztül lehet szerződést kötni.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az új lakástakarék versenytársa lehet más megtakarítási formáknak, például az állampapíroknak. Ugyanis a konstrukció legalább 3 százalékos betéti kamatot fizet, amit az állam évi 10, illetve 20 százalékos támogatással egészít ki. Havi 100 ezer forintos megtakarításnál így ötéves távon évi mintegy 6,7 százalékos, tízéves távon évi 5,6 százalék körüli hozam érhető el. Összehasonlításképpen említette, hogy a lakossági állampapírok jelenleg évi 5,5–5,9 százalék körüli hozamot kínálnak: a MÁP Plusz 5,48, a FixMÁP 5,5, a Bónusz Magyar Állampapír 5,47 százalékot.

Fontos tudni azonban, hogy aki szabadon felhasználható, bármikor hozzáférhető megtakarítást keres, annak továbbra is az állampapír lehet a jobb választás, aki viszont biztosan lakáscélra gyűjt, annak a lakástakarék kedvezőbb lehet - tette hozzá kommentárjában a szakértő.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi, állami támogatással létező lakástakarékpénztári konstrukció iránt is nagy volt a kereslet, amely ismét megjelenhet a Wekerle+ lakástakarék piacra lépésével. Ez ráadásul hozamtermelésre is képes, amellett, hogy állami támogatást is biztosít - emelte ki. Ez utóbbi hiányában a piacon most elérhető lakástakérpénzári megtakarítások már kevésbé vonzóak.

Úgy vélte, a Wekerle+ lakástakarék piacra lépésével a bankok közötti versenyt az határozza majd meg, hogy az egyes pénzintézetek az állam által megszabott 3 százalékos hozamhoz képest mekkora hozam elérését tűzik ki célul, valamint hogy mit tesznek hozzá az egyes ügyfelek megtakarításaihoz az állami támogatáson felül.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint a Wekerle+ lakástakarék az általa elérhető állami támogatással és hozamtermelő képességével egyértelműen vonzó lehet az emberek számára.

Szerinte nehezen felbecsülhető a pénzügyi termék iránti kereslet, ezért úgy vélte, a Wekerle+ lakástakarék a jövő tavaszi indulásakor azoknál a bankoknál lesz elérhető, amelyek jelenleg is kínálnak ügyfeleiknek lakástakarékpénztári szolgáltatásokat.

A Wekerle+ lakástakarék az állampapírok piacára is hatással lesz, de figyelembe kell venni, hogy az állampapírt vásárlók korlátlanul, bármire fordíthatják megtakarításaikat, míg a lakástakarékot célzottan lehet felhasználni. Ezért úgy vélte, csak akkor éri meg valakinek az állampapír helyett a lakástakarékot választania, ha amúgy is lakáscélra gyűjt - hívta fel a figyelmet a vezető elemző.

Kármán András pénzügyminiszter a héten ismertette a Wekerle Program lakástakarék pillérét, amelyben akár havi 100 ezer forintot is érdemes lesz félretenni. Az első 5 évben az éves befizetett összeg 10 százalékát, legfeljebb évi 120 ezer forintot, majd a 6. évtől a havi befizetéshez 20 százalékot, maximum évi 240 ezer forintot ad az állam. A megtakarítást betéti kamat is kiegészíti, ami jelenleg 3 százalék.