A megtérült szélerőmű-beruházás áramára a paksi erőműéhez közelít

Igaz, az összes magyarországi, mintegy 330 megawatt beépített szélkapacitásnak kevesebb mint egy százaléka már megtérült beruházás - mondta el Csákány Gábor, az MSZIT elnökségi tagja az MTI kérdésére.

A megújuló energia a kötelező átvételi körbe (kát-rendszer) tartozik, azaz a még meg nem térült beruházások által termelt áramot a piacinál magasabb áron veszi át a villamosenergia-rendszer, de a piaci ár és a kötelező átvételi ár közötti különbséget, a "támogatást" a végfelhasználó a fogyasztói árban megfizeti.

A kötelező átvétel keretében átvett szélenergia ára a tavalyi kilowattóránként 48,54 forintos lakossági végfelhasználói árban 0,176 forint volt, a fogyasztói ár mindössze 0,35 százaléka. Ebből látszik, hogy a szélenergia támogatása minimális fogyasztói terhet jelent. A múlt év első felében a szélenergia mindössze 3,13 milliárd forint támogatást kapott - olvasható a közleményben.

Ugyanakkor a Magyar Energia Hivatal adatai szerint a távhőt és áramot kapcsoltan termelő erőművek - amelyek a kát-rendszerbe tartoznak -, támogatása elérte 15,65 milliárd forintot. A szélenergia előnyeként a nulla károsanyag-kibocsátást, az energia-függetlenséget és azt emelte ki a közlemény, hogy ez a fajta áramtermelés értékesíthető szén-dioxid-kvótát is "termel".

A Magyar Szélenergia Ipari Társaság álláspontja szerint a jelenlegi támogatási rendszer a szennyező termelőket részesíti előnyben, és igazságtalan támogatásokat is nyújt, amit meg kellene szüntetni. Példaként a közlemény a szénpiaci szerkezetátalakítási támogatást említi, ami életben tartja a Vértesi Erőművet, de költsége 0,2 forintot jelent az áram kilowattóránkénti árában.

Csákány Gábor az MTI-nek a szélerőművek szabályozhatóságának problémáját firtató kérdésére azt mondta: a magyar villamosenergia- rendszer nem a technológiák miatt, hanem a jogszabályok és a szerződések miatt nem elég rugalmas.

Azokat a gázos erőműveket sem vonják be a szabályozásba, amiket pedig a műszaki paraméterek alapján lehetne - tette hozzá. Az MSZIT partner abban - hívja fel a figyelmet a közlemény -, hogy a kötelező átvételi rendszer átalakítása a környezetbarát energiatermelést támogassa, és a zöld iparba történő beruházások biztonságát segítse. (MTI)