A monetáris tanács átalakítása után is szigorít az MNB - elemzők
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési és elemző részlege által a felzárkózó európai térség pénzügypolitikai kilátásairól összeállított, befektetőknek hétfőn kiadott tanulmány szerint a még mindig enyhe maginflációs dinamika, a gazdaságban érvényesülő, továbbra is széles negatív kibocsátási rés és a változatlanul gyenge gazdasági teljesítmény közepette "furcsának tűnhet", hogy az MNB - a tágabb értelemben vett európai felzárkózó térség többi jegybankját megelőzve - a szigorítási ciklus megkezdéséről döntött.
A fő ok azonban az, hogy rögzíteni kell az inflációs várakozásokat. A magyar jegybank ugyanis attól tart, hogy ha nem lép, akkor az élelmiszer- és energiaszektorból eredő inflációs sokkok hatással lesznek a béremelési megállapodásokra. Mindemellett - tekintettel az MNB "gyenge" múltbeli inflációkövető teljesítményére is - a bank "nem engedheti meg magának azt a luxust", hogy figyelmen kívül hagyjon egy olyan ársokkot, amely a belátható előrejelzési távlat végéig a célszint fölé hajtja a teljes kosárra számolt inflációt - vélekedtek hétfői elemzésükben a Morgan Stanley londoni szakértői.
A ház szerint mindezek alapján az MNB-nek "cselekednie kell", és ez lesz a helyzet mindaddig, amíg az inflációs összkép meg nem változik, vagy amíg jegybank nem érzi úgy, hogy az általa végrehajtott kamatszigorítások elégségesek hitelességének helyreállításához. A Morgan Stanley citybeli szakelemzői a hétfői tanulmányban megerősítették ugyanakkor azt a már korábban is hangoztatott véleményüket, hogy az MNB "nem robotpilóta üzemmódban" működik, vagyis nem fog minden monetáris tanácsi ülésén kamatot emelni. A ház szakértői szerint lehetséges, hogy a magyar jegybank a következő, februári kamatdöntő értekezleten változatlanul hagyja alapkamatát, különösen abban az esetben, ha a kormány "piacbarát" költségvetési konszolidációs csomagot jelent be február közepén.
A Morgan Stanley londoni elemzői hétfői helyzetértékelésükben is felhívták azonban a figyelmet az inflációs kockázatra, mondván: hacsak nem lesz "drámai változás" a kívülről érkező inflációs nyomásban, "meglehetősen nehéz elképzelni", hogy a következő - márciusban esedékes - jegybanki inflációs jelentés "biztatóbb lenne" az eddigieknél. A cég szerint ezért a márciusi monetáris tanácsi ülésen ismét napirendre kerülhet egy újabb kamatemelés. A Morgan Stanley szakértői mindemellett "túlságosan leegyszerűsítőnek" nevezték azokat a véleményeket, amelyek szerint a monetáris tanács tagjainak kinevezési rendjében és a testület összetételében várható márciusi változás után nem lesz több MNB-kamatemelés, mivel valószínűleg "galambok" - vagyis enyhítést pártoló új tagok - csatlakoznak a tanácshoz.
A cég elemzői szerint az ehhez hasonló feltételezések a múltban gyakran "igen tévesnek" bizonyultak. A Morgan Stanley szakértői ennek alapján megerősítették: nem látnak okot arra, hogy módosítsák az idén még 0,75 százalékpontnyi további magyarországi kamatemelést - és így 6,75 százalékos év végi kamatszintet - valószínűsítő előrejelzésüket. Ezzel a véleménnyel azonban nem mindegyik nagy londoni elemző és befektetési ház ért egyet. Az RBC Capital Markets nevű globális befektetési társaság londoni részlegének vezető felzárkózó piaci elemzői a múlt heti MNB-kamatemelés után adott kommentárjukban úgy vélekedtek, hogy a magyar jegybank alapkamata várhatóan a jelenlegi 6 százalékon tetőzik.
Nigel Rendell, a cég vezető londoni felzárkózó piaci elemzője szerint a lejáró mandátumú monetáris tanácsi tagok utódai - akiket várhatóan a parlament nevez ki - valószínűsíthetően "nagyobb rokonszenvvel viseltetnek majd a kormány azon álláspontja iránt, hogy a kamatszint már elég magasra emelkedett". Rendell szerint - függően az új monetáris tanácsi tagok nézeteitől - akár egy idei kamatcsökkentés lehetőségét sem lehet kizárni. Hasonló véleményt fogalmazott meg a múlt heti kamatemelés után Neil Shearing, a Capital Economics nevű londoni pénzügyi és befektetési tanácsadó csoport vezető európai felzárkózó piaci közgazdásza.
Shearing úgy vélekedett, hogy tekintettel a továbbra is alacsony maginflációra, valamint a várhatóan enyhébb alapállásúvá váló monetáris tanácsra, a legutóbbi kamatemeléseket az idei második félévben az MNB visszafordíthatja. Londoni elemzők ugyanakkor felhívták a figyelmet egy ilyen fejlemény valószínűsíthető kockázataira is. Az Eurasia Group nevű globális pénzügyi és politikai kockázatelemző csoport londoni szakértőinek nemrégiben kiadott tanulmányában az állt, hogy az eseteleges monetáris enyhítés ugyan élénkítheti a magyar gazdaságot, ám rosszul érintheti a választókat, a kamatcsökkentések következményeként várható forintgyengülés ugyanis emelné a devizában eladósodott háztartások adósságszolgálati költségeit.
Nemrég a Morgan Stanley is hasonló véleményének adott hangot. A cég londoni elemzői által a globális felzárkózó térség idei kilátásairól összeállított új előrejelzés szerint a magyar jegybanki politika esetleges enyhébbé válása a forint olyan mértékű gyengülését okozhatja, hogy a devizahitelesekre ebből eredő negatív hatás messze meghaladná azt a könnyebbséget, amelyet a gazdaság számára jelentene például a jelenleginél 0,5-1,00 százalékponttal alacsonyabb jegybanki kamatszint. (MTI)
