A munkaerőhiány ellenére is tovább növekszik a gazdaság
Varga Mihály elmondta: a rövid távú munkaerőpiaci prognózis keretében megkérdezett vállalkozások negyede jelezte, hogy bizonyos munkapozíciók betöltésekor munkaerőhiánnyal szembesül. A hazai munkaerőpiacra leginkább az jellemző, hogy egyes ágazatokban és szakmaterületeken jelent növekvő gondot a munkaerőhiány - tette hozzá.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége által benyújtott javaslatról a miniszter elmondta, annak több pontjával egyetértenek, így azzal is, hogy igény esetén biztosítani kell a harmadik országból érkező szakképzett munkaerő hazai foglalkoztatását.
Varga Mihály leszögezte: senkinek nem kell aggódnia, hogy emiatt elveszti az állását, hiszen csak azon szakmákról van szó, amelyekben nincs elegendő számú, megfelelően képzett hazai munkaerő. Az erről szóló szabályozás módosítása hamarosan megjelenik - tette hozzá.
A miniszter fontos feladatnak nevezte ugyanakkor, hogy megoldják az érkező munkaerő elhelyezését is. Jövőre ezért adókedvezményekkel támogatja a kormány a cégek lakhatásra fordított kiadásait.
Január 1-jétől a munkáltatók például a munkásszállás kialakítására és fenntartására fordított kiadásaikat kétszeresen vehetik figyelembe a társasági adóalapjuk megállapítása során, emellett bevezetik az úgynevezett mobilitási célú lakhatási adókedvezményt is.
Olyan támogatásokat is megfontolunk, amelyek közvetlenül segíthetik szálláshelyek létrehozását - mondta Varga Mihály. A kormány nyitott a munkaadói partnerek javaslataira, és további lépéseket fog tenni, ha a munkaerőpiac helyzete ezt indokolja.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) javaslatában egyebek között rövid távú célként fogalmazza meg, hogy kormányzati program szükséges a kulturálisan beilleszthető, szakképzett munkaerő bevonására; a bérszínvonal, a reálbérek differenciált emelését pedig a vállalkozások jövedelemtermelő képességével összhangban, jogszabályi beavatkozás helyett tárgyalásos úton, illetve munkáltatói döntésekkel javasolja megoldani.
A szövetség szorgalmazza, hogy az aktív munkaerőpiaci eszközök között nagyobb arányban jelenjen meg a képzés, a munkaerő kiváltó vállalati beruházások fokozott támogatása az EU-s források bevonásával, adókedvezményekkel és célzott központi fejlesztési programokkal.
