A nehézkes ügyfelek és az időhiány miatt stresszelünk a legtöbbet
A megkérdezett magyar vállalkozások 44%-ánál jelentenek gondot ezek a személyes konfliktusok, míg az idő szűkössége a cégek 29%-ánál, az pedig, hogy a munkavállalók nem tudják befolyásolni a saját munkafolyamataikat, a hazai munkahelyek 14%-ánál okoz stresszt a dolgozóknak. A felmérés szerint a magyar cégek 85%-a leginkább a jogszabályi kötelezettségeknek való megfelelés miatt foglalkozik munkavédelemmel. 70%-uk végeztet ugyan kockázatértékelést, de a stressz és okainak kezelését célzó cselekvési terveket már mindössze a munkáltatók 19%-a készít, amely tekintetben az uniós rangsor legvégén szerepelünk.
50.000 céget kérdeztek a munkavédelemről
Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) 36 ország (köztük 28 uniós tagállam, 6 csatlakozásra váró ország, valamint Norvégia és Svájc) közel 50.000 munkahelye, köztük 1.500 magyar vállalat munkatársainak megkérdezésével mérte fel, hogyan kezelik a különböző méretű vállalkozások a gyakorlatban a munkavédelem, ezen belül is elsősorban az új és újonnan felmerülő olyan pszichoszociális kockázatokat, mint a stressz és annak kiváltó okait. Az Ügynökség ESENER (European Survey of Enterprises on New and Emerging Risks) felmérését a TNS Piac- és Közvélemény-kutató Intézet végezte 2014 nyarán és kora őszén, a legalább öt vagy annál több munkavállalót foglalkoztató állami és magánszervezetek, valamint vállalkozások megkérdezésével.
A pszichoszociális kockázatok átveszik a vezetést
A felmérés szerint Magyarországon még a fizikai munkavégzés nem megfelelő körülményeiből adódó helyzetek jelentik a legnagyobb munkahelyi kockázatot. A gépekkel vagy kéziszerszámokkal történő munka által képviselt baleseti veszélyt a cégek 53%-a, a fárasztó vagy fájdalommal járó testhelyzeteket 50%-a, a járművekkel történő munkavégzés során fennálló baleseti kockázatot pedig 45%-uk nevezte meg kockázati tényezőként. Ugyanakkor a munkahelyi kockázatok sorában egyre jobban előtérbe kerül a negatív stressz, mint például a problémás ügyfelekkel, páciensekkel való munkakapcsolat, amely immár a magyar munkáltatók 44%-ánál előforduló munkavédelmi kockázat.
Magyar cégek és iparágak a fókuszban
A problémás ügyfelek kezelésén túlmenően, az adott munkára vagy feladat megoldására rendelkezésre álló idő szűkössége okozza a legtöbb stresszt a magyar munkahelyeken. Az időhiányt a felmérésben megkérdezett magyar munkáltatók 29%-ánál jelölték meg stresszforrásként, jellemző módon az építőiparban és a közigazgatásban. Az, hogy a munkavállalók nem tudják befolyásolni a saját munkaritmusukat vagy munkafolyamataikat, a magyar cégek 14%-ánál fordul elő, leginkább a feldolgozóiparban; a hosszú, vagy rendszertelen munkaórák (14%) a mezőgazdaságban dolgozók számára okoznak frusztrációt; az állás bizonytalansága (13%), valamint a szegényes kommunikáció és a szervezeten belüli együttműködés hiánya (9%) pedig az építőipari cégek dolgozóit stresszeli leginkább.
Felmérjük a problémát, de nem teszünk ellene
A magyar munkáltatók 70%-a végez rendszeresen munkahelyi kockázatértékelést, vagyis ezen a téren nem vagyunk lemaradva az európai átlagtól, de a kockázatértékelés megléte a munkáltatóknál már nem mindig jár együtt a problémák megfelelő kezelésével és megoldásával. A magyar vállalkozások európai összehasonlításban ugyanis az utolsó helyen állnak abban a tekintetben, hogy rendelkeznek-e cselekvési tervvel a pszichoszociális kockázatok megelőzésére és kezelésére.
A magyar munkahelyek mindössze 19%-ának van cselekvési terve a munkahelyi stressz és a stressz káros következményeinek kezelésére, míg a legfejlettebb munkavédelmi kultúrával rendelkező Egyesül Királyságban az intézmények 60%-a rendelkezik ilyen procedúrával. Még nagyobb eltérést mutat a munkahelyi megfélemlítés vagy zaklatás lehetséges eseteinek kezelésére vonatkozó eljárás megléte: Magyarországon a munkáltatók mindössze 9%-a rendelkezik ugyanis ilyen esetekre vonatkozó cselekvési tervvel, míg a szigetországban ez az arány már 90%. A munkahelyi fenyegetés, bántalmazás vagy támadások eseteinek kezelésére itthon csak a cégek ötöde (21%), míg az Egyesült Királyságban szinte valamennyi intézménye (92%) fel van készülve.
Nem merünk beszélni róla
Arra, hogy mi okoz nehézséget a munkavédelmi problémák kezelésében, az európai vállalatok legnagyobb részt (41%) a jogi kötelezettségek bonyolultságát nevezték meg. Magyarországon majdnem fele annyian vélik így (23%), a bürokrácia mégis az első helyen számon tartott akadály a válaszolók körében. Mivel uniós szinten minden tagállamra ugyanazok a jogszabályok vonatkoznak, a különbség a nemzeti szintű eltéréseket jelzi, valamint a nemzeti jogszabályok jelentőségére világít rá.
A pszichoszociális kockázatok kezelésének fő akadálya, hogy hiányzik a hajlandóság a probléma nyílt megbeszélésére. A pszichoszociális kockázatok azonban ugyanazon elvek alapján kezelhetők, mint minden más munkahelyi egészségvédelmi kérdés.
A munkavédelem, azon belül is a pszichoszociális kockázatok kezelése a munkáltató feladata, amit nagyban segíthet az aktív munkavállalói részvétel, a munkavállalói képviseletek különböző formái. Magyarországon ezek az uniós átlagnál jóval kisebb arányban vannak jelen: míg munkavédelmi bizottság az unió intézményeinek 21, addig itthon a vállalatok mindössze 2,6%-ánál működik.
