A német kormány után a francia nemzetgyűlés is elfogadta a segélycsomagot
Németország után a második legjelentősebb hozzájárulóként Franciaország összesen 16,8 milliárd euróval vesz részt a három évre szóló hitelezésben, amelyből 2010-ben 3,9 milliárd eurót utal át Görögországnak. A francia törvényhozásban ritkaságszámba menő konszenzus alakult ki Görögország megsegítésének kérdésében: a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) és az ellenzéki Szocialista Párt (PS) együttesen megszavazta a kormány javaslatát az 5 százalékos kamatozású hitelkeretről. A törvénytervezetet rövid vita után módosítások nélkül fogadták el a képviselők.
A magas államháztartási hiánnyal küzdő Franciaország a Görögországnak nyújtandó hitelkeretet úgy dolgozta ki, hogy minél kevesebb pénzébe kerüljön a francia adófizetőknek: Párizs 1-3 százalékos kamatozással veszi fel a hitelt a piacokról, s azt állandó, 5 százalékos kamattal kölcsönzi Athénnak.
A három év múlva esedékes visszafizetéskor így Franciaország több százmillió eurós nyereséget könyvelhet majd el. Az ellenzéki kommunisták és más szélsőbaloldali képviselők elfogadhatatlannak tartották "a görög válságon hasznot hajtó" hitelkonstrukciót, s ezért ők elutasították a törvénytervezetet. A javaslatról még a szenátusnak is szavaznia kell, erre várhatóan csütörtökön kerül sor.
A nemzetgyűlési vitában Christine Lagarde gazdasági miniszter jelezte: nagyon nagy figyelemmel fogja követni a görög kormány által vállalt megszorító intézkedések alkalmazását. "A hitelrészletek átutalásának természetesen feltétele a költségvetés rendbetételére vonatkozó program végrehajtása, amelyre a görög kormány kötelezettséget vállalt ...
A szolidaritás nem zárja ki a követelményeket. Nem fogunk biankó csekket aláírni a francia adófizetők terhére" - hangsúlyozta a tárcavezető. A Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió, valamint Görögország között létrejött megállapodás alapján Athén három év alatt összesen 110 milliárd euró pénzügyi támogatáshoz juthat, ennek 20,7 százalékát vállalta Franciaország. A hitel nagyobb részét, 80 milliárd eurót - kétoldalú alapon - az euróövezet más országai nyújtják, míg a Nemzetközi Valutaalap részesedése 30 milliárd eurót tesz ki.
