A nemzetgyűlés bizalmat szavazott az új francia kormánynak
A parlamenti határozatot 306 szavazattal 239 ellenében fogadta el a parlament alsóháza. (A felsőház jóváhagyására ebben a kérdésben és ilyen formában nincs szükség.) Miután a szocialisták abszolút többséggel rendelkeznek a nemzetgyűlésben, a szavazás inkább csak jelképes volt. Összesen 26-an tartózkodtak a szavazáskor, közülük 11-en a Szocialista Párt bal szárnyához tartoznak, hatan pedig a kormánypárttal szövetségben álló, de az új miniszterelnököt túl "jobbosnak" tartó Zöld párti frakcióban foglalnak helyet. A jobbközép ellenzék és a kommunisták viszont támogatták Valls szociálliberális programját.
Francois Hollande francia államfő elkerülhetetlennek tartotta a kormányváltást a baloldal jelentős vereségével végződő, másfél héttel ezelőtti helyhatósági választások után. Ez volt az első alkalom Hollande két évvel ezelőtti elnökké választása óta, hogy a franciák a szavazóurnákhoz járultak. A múlt héten kinevezett 51 éves szocialista kormányfő háromnegyed órás szenvedélyes beszédet tartott. Ebben arról próbálta meggyőzni a képviselőket és a közvéleményt, hogy a Francois Hollande államfő által meghatározott irányvonalnak megfelelően képes lesz beindítani a gazdasági növekedést és csökkenteni a közel 11 százalékon beállt munkanélküliséget.
Valls nem tagadta, hogy fő feladatának tekinti visszanyerni a franciák bizalmát a végrehajtó hatalom iránt, mert szerinte a választók a helyhatósági választásokon kimondták: félnek a jövőtől. "Túl sok szenvedés, kevés remény, ez ma Franciaország helyzete" - fogalmazott a miniszterelnök, aki azt ígérte, hogy az igazság és a hatékonyság fogja vezérelni az új kabinet munkáját. A miniszterelnök jelezte, hogy a munkára rakódó terheket 2016-ig 30 milliárd euróval (9,2 ezer milliárd forinttal) kívánja csökkenteni, és járulékmentessé válik a minimálbér. Az intézkedés a köztársasági elnök által január 14-én meghirdetetett úgynevezett felelősségi paktum része lesz, amelynek célja a beruházások ösztönzése és a foglalkoztatás javítása.
Valls megerősítette, hogy folytatja az államháztartás rendbetételét a 2015 és 2017 közötti időszakra előirányzott 50 milliárd eurós (15,5 ezer milliárd forintos) állami megtakarítással. Ebből 19 milliárd eurót az állam működésénél, 10 milliárdot a társadalombiztosítási kiadásoknál, további 10-et pedig az önkormányzatoknál kell visszafogni. Ugyanakkor jelezte, azt szeretné, ha az Európai Unió is beindítaná a gazdasági növekedést nagy beruházásokon és az elsősorban a fiatalokra koncentráló munkahelyteremtő politikán keresztül. "A gazdasági és szociális válság nem magyarázat mindenre, polgári és identitási válság is van" - hangsúlyozta a miniszterelnök.
Ezzel a választók jelentős távolmaradására és a szélsőjobboldali Nemzeti Front előretörésére utalt a választásokon. Azt is elmondta, hogy megnyugvást szeretne elérni az olyan nagy társadalmi kérdésekben, mint az azonos neműek házasságának engedélyezése, amely milliós tüntetéseket váltott ki egy évvel ezelőtt a jobbközép ellenzék és a katolikus egyház támogatásával. Arra is utalt, hogy a kormány még a nyári szünet előtt a parlament elé terjeszti az energetikai átmenetről szóló törvényjavaslatot, amelynek értelmében a nukleáris energia 75 százalékos aránya az ország elektromos ellátásában 50 százalékra csökken. (MTI)
