A nemzeti reformprogram a versenyképességhez szükséges intézkedéseket tartalmazza
A testület tájékoztatót hallgatott meg az Európai Unió EU 2020 stratégiáját végrehajtó nemzeti reformprogramról. Cséfalvay Zoltán elmondta, hogy Magyarország április 15-én nyújtotta be a nemzeti reformprogramot az Európai Bizottságnak, amely június 7-én teszi közzé saját javaslatait és országspecifikus ajánlásait. Ezekre a tagországok reagálnak, majd a nemzeti reformprogramokat az Európai Tanács június 24-én véglegesíti, és ezek beépülnek a következő évek költségvetésébe.
Az államtitkár tájékoztatójában kitért arra, hogy a nemzeti reformprogram finomra hangolja a különböző gazdaságpolitikai dokumentumokban - például a konvergenciaprogramban, a Széll Kálmán Tervben - szereplő megállapításokat. Példaként említette, hogy a nemzeti reformprogram intézkedéseket fogalmaz meg a foglalkoztathatóság növelésére, a szegénység csökkentésére, a munkaerőpiachoz illeszkedő oktatás területére. Balczó Zoltán, a Jobbik képviselője hozzászólásában kifogásolta, hogy a parlamenti bizottság nem az Európai Bizottsághoz történt benyújtás előtt tárgyalja a költségvetésre jelentős hatással lévő dokumentumot, amikor még érdemi vitát lehetett volna folytatni a versenyképesség fogalmáról, amelyet másként ítélnek meg.
Hörcsik Richárd, a Fidesz képviselője, a bizottság elnöke azt feszegette, hogy Magyarország miért nem csatlakozott az euró plusz paktumhoz. Az államtitkár válaszában elmondta, hogy Magyarország egy pont kivételével mindent megtesz az euró plusz paktumban megfogalmazottakért aláírás nélkül is. Példaként említette, hogy Magyarország az alkotmányban szerepelteti az adósságcsökkentést, összehangolja a nyugdíjrendszerét és a demográfiai viszonyokat, valamint a munkabéreket és a termelékenységet. Az egységes konszolidált társasági adóalap bevezetése Magyarország esetén hátrányt jelentene - húzta alá.
Hozzátette: Magyarország a versenyképes üzleti környezet megteremtésén dolgozik, és ebben az adócsökkentés versenyképességet növelő tényező. Cséfalvay Zoltán képviselői észrevételekre válaszolva közölte: a versenyképesség fogalmát másként kell értelmezni egy cég, illetve az ország esetében. Az utóbbit nem lehet felszámolni, ha nem versenyképes - hangoztatta. Szerinte Magyarországnak el kell mozdulnia abból a helyzetből, hogy az alacsony bérek adják a versenyképességét. Ehelyett a többlettudásra kell építeni az ország versenyképességét - húzta alá az államtitkár. (MTI)
