A short ügyletek magyar szabályozása néhol szigorúbb az uniós javaslatoknál

Az MTI azzal kapcsolatban kereste meg a felügyeletet, hogy az Európai Bizottság javaslatot fogadott el egyebek közt a short ügyletek szabályozásának szigorítására, és ezzel összefüggésben a nemzeti szabályozó hatóságok intézkedéseinek európai szintű összehangolására. Egyebek közt korlátoznák az árfolyam esésére játszó fedezetlen rövidre eladást (naked short selling), és előírnák az összes, shortolást magában foglaló részvényügylet rövidnek minősítését (a minősítés megjelölése az úgynevezett flagging).

A javaslat szerint a befektetők kötelesek lesznek a jelentősebb nettó rövid részvénypozíciókat egy bizonyos értékhatárnál - ami a kibocsátott részvénytőke 0,2 százaléka - a szabályozó hatóságok tudomására hozni, illetve egy ennél magasabb értékhatárnál - 0,5 százaléknál - a piac elé tárni. Emellett a felügyeletek - kivételes körülmények között - átmenetileg korlátozhatják vagy betilthatják a short ügyleteket bármely pénzügyi eszközre.

Az új uniós előírásokat 2012. július 1-jétől tervezik bevezetni, amennyiben az Európai Parlament és a Tanács is rábólint. Binder István elmondta, hogy Magyarországon 2008 szeptembere óta jelenteni kell a short selling ügyleteket. Ezt az intézkedést a pénzügyi válság kezdetén vezette be a felügyelet, és a pénzügyi szolgáltatók jelentési kötelezettségét jelenleg is változatlanul fenntartja.

Az EU Bizottság javaslatához képest Magyarországon már jóval kisebb értékhatárnál (a részvény tőzsdére bevezetett mennyiségének 0,01százalékánál) is jelenteni kell az ilyen típusú ügyleteket, vagyis a magyar szabályozás ebben a tekintetben már most is szigorúbb az unió által tervezettnél. Hozzátette, hogy jelenleg a szabályozó hatóságnak történő jelentésen túl a nyilvánosság elé nem kell tárni az ügyletet, vagyis ezen a téren lesz tennivaló, amennyiben a javaslatokat elfogadják.

Ami a short ügyletek korlátozását, illetve betiltását illeti, ezzel az eszközzel most is rendelkezik a PSZÁF, a felügyeletről szóló törvény ez év januárjában életbe lépett módosításával kapott ilyen jogosítványt. A törvény szerint a PSZÁF nemcsak a short ügyletekre, hanem általában bármilyen pénzügyi ügyletre vonatkozóan, a pénzügyi közvetítő rendszer biztonságos működése érdekében határozott időre, de legfeljebb 90 napra megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételekhez kötheti bizonyos szolgáltatások nyújtását, ügyletek kötését, vagy termékek forgalmazását.

A fedezetlen short ügyletekkel kapcsolatban a szóvivő elmondta, hogy Magyarországon nem jellemzőek az ilyen ügyletek, mivel a T+3 napos elszámolás miatt rendkívül rövid az ügylet lebonyolítására rendelkezésre álló idő. Más európai országokban a short ügyletekre akár T+15 vagy T+20 napos is elszámolás is lehet. Ez azt jelenti, hogy a megbízás teljesülése és elszámolása között 15-20 nap is eltelhet, és ezalatt a befektetőnek van esélye arra, hogy beszerezze azt a részvényt, amire shortolni akar.

Short ügylet esetén az eladó olyan értékpapírt értékesít, amely nincs a tulajdonában, azért, hogy azt később - teljesítés céljából - visszavásárolja. A fedezetlen rövidre eladás esetében az eladó a short ügylet lebonyolítása előtt nem is veszi kölcsön az értékpapírt, és nem is állapodik meg az értékpapír kölcsönvételéről az elszámolás előtt.

Ez magában hordozhatja az elszámolási mulasztás, vagyis az ügylet nem teljesítésének a kockázatát. Az uniós javaslat szerint előírnák, hogy a befektetőnek, amennyiben shortolni kíván, kölcsön kell vennie az érintett értékpapírt, vagy megállapodást kell kötnie annak kölcsönvételére, vagy meg kell állapodnia harmadik féllel az értékpapír kölcsönadás céljából való elhelyezéséről és megőrzéséről oly módon, hogy a teljesítés az elszámolási határidőig megtörténhessen.

Az EU Bizottság a tőzsdén kívüli (OTC) származékos piacok biztonságosabbá és átláthatóbbá tétele érdekében is javaslatokat fogadott el. A G20-országok kötelezettségvállalásán alapuló tervezet, elfogadása esetén, 2012 végétől lépne hatályba. A javaslat azt célozza, hogy az OTC derivatívák (származékos piaci termékek) minél jobban sztenderdizáltak legyenek, továbbá az ügyletek minél nagyobb arányban átterelődjenek a tőzsdékre, és ezáltal szabályozottabb legyen a piac - fejtette ki a felügyelet szóvivője.

Azt is tartalmazza a javaslat, hogy központi szerződő feleken keresztül történjen az ügyletek elszámolása, ezzel garanciákat építenének be a kereskedési folyamatba, csökkentve ezáltal a nemteljesítés kockázatát. Az átláthatóság érdekében az ügyleteket kereskedési adattárak felé kellene jelenteni, amelyeken keresztül a felügyeletek is információt kapnának róluk.

Magyarországon jelenleg nincs központi szerződő fél az OTC ügyletek esetében. Amennyiben az uniós szabályt elfogadják, akkor a KELER-csoporton belül kellene ezt megvalósítani - mondta Binder István. A Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt. (KELER) leányvállalata, a KELER KSZF a tőzsdei elszámolások esetében jelenleg is központi szerződő félként működik.

Bizonyos jelentési kötelezettség az OTC ügyletekre vonatkozóan jelenleg is érvényben van Magyarországon, és 2010 december 1-től ez bővülni is fog. Jelenleg akkor kell jelenteni a derivatív ügyletet a felügyeletnek, ha az adott termék adott lejáratára a tőzsdén is kereskednek. Decembertől ez úgy módosul, hogy akkor is jelenteni kell, ha adott derivatíva nincs ugyan a tőzsdén, de az alapjául szolgáló eszköz igen. Vagyis az alaptermékkel - például búza, olaj - kereskednek a tőzsdén, de más határidőkre, mint amire az OTC ügylet szól.