A spanyolajkú választók 70 százaléka Obamát támogatja
2008-ban ennek a választói csoportnak az aktív része 67 százalékos arányban állt Obama mellé és 31 százalék voksolt John McCainre. 2004-ben a spanyolajkúak 53 százaléka szavazott John Kerry demokrata elnökjelöltre és csak 44 százalék George Bush elnökre. A közhiedelemmel ellentétben a megkérdezettek többsége nem a bevándorlási kérdésekben, hanem a gazdaság irányításával kapcsolatban vallott nézetei miatt támogatja Barack Obamát. Az első problémakört a megkérdezetteknek csak a 14, a másodikat viszont a 44 százaléka emelte az első helyre a személyes prioritások sorrendjében.
Az elnök támogatottsága 2010 óta jelentősen javult a latin-amerikai gyökerű szavazók körében: akkor 57, most 68 százalékuk helyesli az elnök politikáját. A Pew Hispanic Center által hétfőn nyilvánosságra hozott adatok szerint a szavazásra jogosult latin-amerikai hátterű lakosok száma 23,7 millióra nőtt, ami 4,2 millióval több, mint négy évvel ezelőtt és a 215 millió amerikai választópolgár 11 százalékát jelenti. Közülük várhatón 12 millióan vesznek részt az Egyesült Államok legfontosabb voksolásában. Ez rekord és 2 millióval több, mint 2008-ban volt. Ebben a választói csoportban hagyományosan 50 százalékos a választási hajlandóság, szemben a fehérek 66 és a feketék 65 százalékával.
Ennek az az oka, hogy a spanyolajkúak átlagos életkora alacsonyabb a többiekénél, a fiatal választók pedig passzívabbak. Az Egyesült Államok latin-amerikai hátterű lakosainak lélekszáma a 2010-es népszámlálás adatai szerint elérte az 52 milliót, ami az összlakosság 17 százaléka. Ez azt jelenti, hogy egy évtizeden belül 43 százalékos növekedés történt. 2050-re a népességnek ez a része 132 milliósra nőhet, ami az akkori lakosság 30 százaléka lesz. A spanyolajkúaknál csak az ázsiai származású lakosok aránya növekszik gyorsabban Amerikában. A spanyolajkúak szerepe meghatározó lehet a 2012-es választásokon, mert jelentős számban élnek az olyan ingaállamokban, mint Colorado, Florida, Nevada és Új-Mexikó.
