A szélessávú telekommunikáció serkentheti a gazdasági és társadalmi fejlődést
A társadalmi haszon minél teljesebb kiaknázására a szélessávú hozzáférést országos méretekben kell megalapozni. Az elszigetelt vagy elaprózott projektek, a megduplázott hálózatok nemcsak kevésbé hatékonyak, de az infrastruktúra fejlesztését is késleltetik - hangsúlyozta a jelentés, amelyet a tavaly az UNESCO által felállított Digitális Fejlődés Szélessávú Bizottsága és az ENSZ Nemzetközi Távközlési Egyesülete (ITU) készített.
Kínában például a szélessáv elterjedésének minden tíz százalékos növelése 2,5 százalékkal emelheti a GDP-t - jegyezte meg a jelentés, amelynek adatai szerint az alacsony, illetve közepes bevételű országok esetében a szélessáv terjedése tíz százalékonként 1,4 százalékpontos gazdasági növekedést eredményezhet. Egy Európai Bizottság számára készült elemzés becslése szerint a szélessáv több mint kétmillió állást teremthet 2015-re Európában.
Egy brazil tanulmány pedig arról számolt be, hogy a szélessávhoz való hozzáférés máris legalább 1,4 százalékkal járult hozzá a foglalkoztatás növekedéséhez. Hamadoun Touré, az ITU főtitkára úgy vélekedett: minél könnyebb és olcsóbb a szélessávhoz való hozzáférés, annál több haszonnal jár egy ország gazdaságára és gazdaságának növekedési kilátásaira - idézte az ENSZ honlapja (www.un.org). Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója ugyanakkor a szélessávnak azt a jelentőségét emelte ki, amit az a tudás megosztásában és a műveltség kiterjesztésében játszik világszerte.
Az ITU egy múlt hónapban közölt tanulmánya szerint manapság a fogyasztók átlagosan 50 százalékkal kevesebbet fizetnek a nagysebességű internetkapcsolatért, mint két évvel ezelőtt. Ez az adat azonban főként abból adódik, hogy a fejlett országokban csökkentek az árak, míg a fejlődő világban még mindig az egekben vannak. Az átlagos nemzeti havi bevételhez mérten a szélessáv a legolcsóbb Monacóban, a kínai Makaón, Lichtensteinben, az Egyesült Államokban és Ausztriában. Harmincegy ország fogyasztói egy százalékot vagy kevesebbet fordítanak a havi bruttó nemzeti jövedelemből (GNI) fejenként egy szélessávú kapcsolatra. A skála másik végén álló 19 országban a szélessávhoz való hozzáférés a havi átlag bruttó nemzeti jövedelem száz százalékánál többe kerül fejenként.
