A teljes adatnyivánosság 206 milliárd eurós növekedést hozhat az EU-ban 2020-ig
Az összes tagországban érzékelhető hatás szemléltetésére a jelentés külön részletezte, hogy milyen mértékű GDP növekedés várható Európa északi felében1 (2,2%), az új tagországokban2 (1,9%), és Dél-Európában3 (1,6%). Az egyes gazdasági szektorok közül a kereskedelemben 47 milliárd euró, a termelésben 45 milliárd euró, a közszolgáltatásokban 27 milliárd euró, az egészségügyben pedig 10 milliárd euró többletet hozhat a teljes adatnyilvánosság.
A „Big & Open Data in Europe: a növekedés motorja vagy elszalasztott lehetőség?” című tanulmányt, amelyet a demosEUROPA rendelt meg és a Microsoft szponzorált, a Varsói Közgazdaságtudományi Intézet készítette el, egy alulról felfelé építkező makrogazdasági modellt követett, amelynek segítségével a 'big and open data' gazdasági hatása jól megbecsülhető. A Big and Open Data Universal Impact Assessment modell (BOUDICA) részletes adatokat tartalmaz az európai gazdaságról, ezeket felhasználva nyújt előrejelzéseket arra vonatkozóan, hogy mekkora hozzáadott értéket jelenthet a 'big and open data' a vállalkozások számára 21 gazdasági szektorban az egyes uniós tagországokban.
A jelentés egyik fontos megállapítása, hogy a 'big and open data' eredményeként javulhat a közszolgáltatások hatékonysága és növekedhet az átláthatóságuk. Egyebek mellett bárki egyszerűen megtervezheti az utazásait a tömegközlekedési eszközökön, illetve olyan információk birtokába juthat, amelyekkel eldöntheti, milyen energiatakarékossági intézkedések szolgálják legjobban a háztartások energiafelhasználásának csökkentését. A jelentés kiemeli, hogy a fejlesztések eredményeként növekedhet a civil kontroll, hiszen az emberek a jövőben jobban véleményt tudnak majd formálni az állami intézkedések és szolgáltatások hatékonyságáról. A kis- és középvállalkozások, vállalkozók ugyancsak haszonélvezők lehetnek, hiszen szabadabban hozzáférnek majd a pénzügyi forrásokhoz, közelebb kerülnek a piacaikhoz, valamint a 'big and open data' eredményként az üzleti folyamataik hatékonysága is javulhat.
A jelentés arra szólítja fel a politikai döntéshozókat, hogy uniós szinten egyeztessék fejlesztési elképzeléseiket például az adatkezelési szabályozás harmonizációja területén az egységes digitális piac megerősítése érdekében. A közös erőfeszítések hozzájárulhatnak a 'big and open data' előnyeinek kiaknázásához, Európa nemzetközi versenyképességének megőrzéséhez, az innováció területén mutatkozó lemaradás felszámolásához, és az innovatív adatkezelési megoldások pénzügyi forrásainak megteremtéséhez.
A jelentés bemutatásakor az Európai Parlamentben a Varsói Közgazdaságtudományi Intézet vezetője, egyben a jelentés egyik társszerzője, Maciej Bukowski elmondta: „Európa jelentős előnyre tehet szert az innováció és a növekedés terén a 'big and open data' felkarolásával. Egy valóban egységes, az egész Európai Unióra kiterjedő digitális piac megteremtésével könnyebbé válhat a belépés a big data iparba, ezzel olyan egységes, páneurópai ICT megoldások jöhetnek létre, amelyek az ügyfelek számára olcsóbbá tehetik a közszolgáltatásokat. Fontos, hogy a jövőben a 'big and open data' egy nagyobb léptékű európai reformfolyamat részévé váljon. Egy olyan reform részévé, amely számot vet a válság utáni gazdasági realitásokkal, és új lendületet ad a jövőbeli gazdasági növekedésnek.”
Jan Muehlfeit, Microsoft Europe elnöke ehhez hozzátette: „A Big and open data jelentős növekedési potenciált jelent: a költségek lefaragásával, a méretgazdaságossági előnyök kihasználásával, a technológiai újdonságokhoz való hozzáférés biztosításával új munkahelyek, új üzleti lehetőségek teremtődnek Európa számára. Egész Európában láthatóak már a lehetséges előnyök: például Manchesterben, ahol a ‘Transport for Greater Manchester’ Windows Azure-t használ egy új, valósidejű publikus adatkezelő platform működtetéséhez, amellyel az utasok jobban megtervezhetik az utazásaikat. A 'big and open data' a szemünk előtt lejátszó ICT forradalom egyik állomása – egy olyan fontos szakasza, amely hozzájárul ahhoz, hogy az innováció továbbra is meghatározó maradjon Európában, és hogy az Európai Unió megőrizhesse versenyképességét.”
A jelentés teljes szövege innen tölthető le.
Varsói Közgazdaságtudományi Intézet (Warsaw Institute for Economic Studies)
A Varsói Közgazdaságtudományi Intézet egy non-profit elemző központ, amely a politikai intézkedések mikro- és makroökonómiai hatásainak elemzésével foglalkozik. Szakterületeik: államháztartás, munkaerőpiac, a népesség elöregedése, a gazdasági növekedés feltételei, energiamegtakarítási- és klímapolitika.
