A termelők közel négyötöde tervez agrárpályázaton indulni a következő években
Az Agroinform.hu felmérése az előző öt év pályázati tapasztalataira és a következő időszak terveire egyaránt rákérdezett. A közel félezer beérkező válasz alapján kiderült, hogy a pályázók főként agrár-környezetgazdálkodási kifizetésére (a pályázók 30%-a) és kertészeti üzemek korszerűsítésére (28%) pályáztak az elmúlt öt év során, de jelentős volt körükben az érdeklődés az állattartó telepek, illetve fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtott induló támogatására is (24-24%). A pályázatok zöme ebben a körben gépbeszerzésre, árbevételt növelő tevékenység megvalósítására, illetve infrastruktúra-fejlesztésre és -korszerűsítésre irányult.
Az elmúlt időszakban pályázók 43 százaléka számolt be arról, hogy az előző öt évben összesen 1-10 millió forint közötti összeget nyert pályázaton, további 40 százalékuk esetében 10 és 50 millió forint közé esett ez az összeg, 50-100 millió forint közötti összeget 11, míg 100 millió forint feletti támogatást 6 százaléknyian kaptak. Az ügyintézés összetett folyamatát jól mutatja, hogy mind az alacsonyabb, mind a magasabb támogatási összegre pályázók között magas, 70 százalék körüli volt azok aránya, akik a pályázati adminisztrációhoz igénybe vették külső projektmenedzser szolgáltatását, és a jövőben, az eddig már megszerzett tapasztalatok birtokában is hasonlóan tennének.
A projektfinanszírozás módját ugyanakkor erősen befolyásolta a támogatási összeg nagysága. Az 50 millió forint alatti projektek 46 százalékát képesek voltak önerőből kiegészíteni a pályázók, 39 százalékuk vett fel hitelt, miközben 15 százaléknyian nem tudták megvalósítani a projektet. Az 50 millió feletti támogatást nyerők között ugyanakkormindössze 13 százalék volt az tisztán önerővel kiegészített finanszírozás, a pályázók 64 százaléka pedig hitelt vett fel. Ebben a körben a finanszírozás hiánya miatt a projektek 23 százalékát nem sikerült befejezni.
A pályázaton elnyert összegek elszámolásával kapcsolatban az érintettek 46 százaléka semmilyen problémát nem tapasztalt, további 20 százalékuk esetében ez a folyamat jelenleg is zajlik. Az ellenőrzések és a kifizetések lassúsága ugyanakkor a pályázók 28 százalékának okozott kisebb-nagyobb gondot.
A következő öt év során a válaszadók csaknem négyötöde tervez mezőgazdasági, élelmiszeripari pályázaton indulni, 77 százalékuk gépbeszerzések, 42 százalékuk infrastruktúra-fejlesztések, 40 százalékuk árbevétel-növelő tevékenységek megvalósítását is tervezi ebből a forrásból.
A pályázatok megvalósításának számos kockázata közül a válaszadók 65 százaléka azt emelte ki, hogy a pályázati elbírálás olykor hosszú időt vesz igénybe, mely idő alatt a tervezett beruházások költsége és műszaki tartalma, de akár a jogszabályi háttere is változhat, ami előre nem tervezett plusz terhet jelenthet. 50 százaléknyian a megvalósítás előfinanszírozását látják nagy tehernek, hiszen ha van is lehetőség előfinanszírozásra, az a pályázat teljes összegére általában nem vehető fel.
A felmérés kitért azok motivációinak vizsgálatára is, akik nem kívánnak pályázni. A távol maradók 48 százaléka szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy tudna-e nyerni. 23 százalékuk az előfinanszírozás lehetősége híján marad távol ettől a forrástól. 15 százalékának a támogatás elégtelen intenzitása miatt nem éri meg a procedúra, a többiek a pályázatíráshoz szükséges ismeretek hiányára hivatkoztak, illetve arra, hogy a szükséges összegeket önerőből is elő tudják teremteni (7-7%).
„A következő évek során nagyságrendileg nő az agrárium szereplői által pályázható összegek nagysága – mutat rá Bolyki Bence, az Agroinform.hu ügyvezetője. – A források biztosítása mellett fontos feladat lesz a támogatások további népszerűsítése és az elosztási infrastruktúrájának további fejlesztése is. Az eddigieknél is jobb helyzet kínálkozik arra, hogy a hazai mezőgazdaság termelési hatékonysága tovább közeledjen a nyugat-európai országokban tapasztalható szinthez, ennek fontos feltétele pedig az, hogy a támogatási összegek eljussanak a támogatásra érdemes helyekre.”
