A tranzakciós illetékről és a biztosítási adóról tárgyal az Országgyűlés
Az ülés ezúttal is hétfőn 13 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd a szokásos interpellációs időszak következik. Az Országgyűlésnek ezután több mint tucatnyi előterjesztésről kell döntenie - egyebek mellett változhat a főváros és a kerületek közötti forrásmegosztás szabályozása, továbbá törvényt fogadhatnak el a közadatok újrahasznosításáról, valamint jogszabályokat módosíthatnak a gyermekbarát igazságszolgáltatás érdekében.
Kedden elsőként az adózást érintő törvénymódosításokról kezdődik általános vita, összesen 4 óra 20 perces időkerettel, a képviselőknek ezután ugyanennyi idejük lesz megtárgyalni a kormány pénzügyi tranzakciós illetékről, valamint a biztosítási adóról szóló javaslatait. A kabinet május 9-ei ülésén fogadta el a Széll Kálmán Terv 2.0-ban szereplő új adóintézkedéseket, így a távközlési adót, a pénzügyi tranzakciós illetéket és az egységes biztosítási adót, továbbá az energiaellátók jövedelemadójának 11 százalékra emelését, és az adó fizetésére kötelezettek körének bővítését.
A tervek szerint az elfogadott intézkedésekkel az államháztartás hiánya a következő években 3 százalék alatt marad. A tranzakciós illetéket a pénzforgalmi szolgáltatónak kell megfizetnie havonta, egyebek mellett az átutalások, a beszedések, a készpénz be-, és kifizetések, a készpénzátutalások és a készpénzfizetésre szóló csekkek beváltása után. A kormány javaslata alapján nem kell azonban illetéket fizetniük az állampolgároknak az egy bankban vezetett saját, eltérő számlái közötti pénzmozgás, valamint az értékpapírszámlával kapcsolatos fizetési számlán végrehajtott fizetési műveletek után. A tranzakciós illeték bevezetésétől a kormányzat 130 milliárd forint bevételre számít jövőre.
A biztosítási szférában jelenleg érvényes szektorális, baleseti és tűzvédelmi adót kiváltó biztosítási adóból a várakozások szerint plusz 15 milliárd forint éves bevétel lesz. A második ülésnap végén a termékek piacfelügyeletéről szóló javaslathoz szólhatnak a képviselők. A kormány ebben azt kezdeményezi, hogy továbbra is elsősorban a gyártó legyen köteles gondoskodni a termék biztonságáról, ugyanakkor az importőr és a forgalmazó se hozhasson forgalomba a használóra veszélyt jelentő árut. A parlament csütörtökön a médiaszolgáltatásokkal és a sajtótermékekkel összefüggő törvények módosításáról szavaz.
Az Országgyűlés pénteken szavazott azokról a módosító javaslatokról, amelyek az Alkotmánybíróság decemberi döntése nyomán beterjesztett médiaszabályozási csomaghoz érkeztek. Egy ekkor elfogadott módosító javaslat értelmében a jövőben nem terheli szerződéskötési kötelezettség egy lezárt pályázat végén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsát. A hét utolsó vitáján az egyes család- és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről szóló kormányzati előterjesztésről tárgyalhatnak a képviselők. (MTI)
