A valós igényekhez jobban igazodó továbbképzést akarnak a könyvelők
2015-ben több mint 7000 mérlegképes könyvelő engedélyét vonták vissza, mert korábban nem szerezték meg a szükséges kreditpontokat. Annak ellenére, hogy elképzelhető olyan magyarázat, amely nem jelzi a szakmai minőség egyértelmű romlását (hiszen lehet, hogy a kizártaknak valóban nincs szükségük engedélyre, mert olyan nagyvállalatnál dolgoznak, ahol elég egy engedéllyel rendelkező könyvelő, vagy olyan kicsi, éves 10 milliós forgalmat el nem érő cégeket könyvelnek, amihez nincs szükségük engedélyre), de akár vészjósló is lehet. Lehetséges, hogy a szakma valamiért nem érdekelt a naprakész tudás megszerzésében, vagy hogy kijátszható a rendszer, de az is, hogy bár a munkához szükség lenne megfelelő képzésre, de jelenleg nem ezt jelenleg nem tudja nyújtani a kötelező oktatás.
Pedig a számviteli szakemberek – közismertebb nevükön a könyvelők megfelelő felkészítése nagyon fontos lenne, mert a gazdaság gerincét adó kkv szektor cégei sokszor egyetlen tanácsadóval tartanak rendszeres kapcsolatot, a könyvelőjükkel. Tőlük várnak választ szinte minden adminisztratív jellegű kérdésre: például pénzügyi, adózási, üzleti kérdések problémákra. „A könyvelők sokszor szinte láthatatlanok, szerényen a háttérben maradnak, munkájuk mégis óriási hatással lehet az egész gazdaság működésére.” – jelentette ki Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesületének elnöke.
A mérlegképes könyvelők kreditpontos továbbképzési rendszerében jelenleg évente 16 pontot kell megszerezni, melyből nyolcat számviteli előadáson és nyolcat adózási vagy jogi előadáson kell összegyűjteni. A számviteli előadáson azonban a felvetett kérdéseket nem a maguk komplexitásában, az adózási következményekkel, jogi feltételekkel együtt tárgyalják, hanem a hétköznapi gyakorlat logikájától teljesen eltérően, csak a számviteli vetületükkel foglalkoznak. A rendszer akadályozza a komplex megközelítést, az ilyen tematikára nem adja meg a kreditpontot.
Így a könyvelők szakmailag nem motiváltak a képzések elvégzésében, többségük minél olcsóbban és gyorsabban szeretne eleget tenni a követelményeknek. Mások trükközni próbálnak: nem szerzik meg minden évben a kreditpontokat, és ennek ellenére folyamatosan működnek, mert a rendszer hibás.
Ma még az ügyfelek sem elég tudatosak, sokan még szerződéskötéskor sem ellenőrzik, hogy könyvelőjük jogosult-e egyáltalán könyvelni, és nem kell igazolni például a cégbíróság felé, hogy a könyvelőnek megvan a regisztrációs száma. Ha pedig valaki azután esik ki a rendszerből, hogy már dolgozik egy cégnek, nyugodtan könyvelhet tovább, senki nem fogja észrevenni, hogy a szám nem valós. Ha mégis kiderül, ennek semmilyen jogi következménye nincs rá nézve: nem kell bírságot fizetnie, nem tiltják el a foglalkozásától. Vagyis ma egyáltalán nem jelent versenyelőnyt az ügyfelek megszerzésében, ha valaki képzéssel kapcsolatos kötelezettségeit pontosan teljesíti. A képzési központok között sincs valódi verseny: nincs egy olyan jól kereshető adatbázis, ahol az összes képzés összehasonlítható lenne tartalmi részleteik alapján.
Az előadások engedélyeztetése is nagyon merev, a tematikát mechanikusan vizsgálják. Ha a beadott anyag „adógyanús”, akkor nem adják meg rá a számviteli kreditpontot. Az engedélyeztetés folyamata és az ellenőrzés is nagyon rugalmatlan. A 45 napos elbírálási határidő például indokolatlanul hosszú. Mivel csak az engedély kézhezvétele után lehet jogszerűen szervezni a résztvevőket, így az ötlet felmerülésétől az első előadás megtartásáig akár két hónap is eltelhet. Ellenőrzésnél mereven ragaszkodnak az engedélyezett tematikához, holott még ugyanazon előadótól sem várható el, hogy előadását mindig az előzetesen elképzelt és leírt tematika sorrendjében tartsa meg, mert akkor az időközben a könyvelőknél felmerülő gyakorlati kérdésekre sem tudna kitérni.
Ezen a helyzeten javíthatna a képzési rendszer átalakítása, és az érvényes regisztrációval rendelkezők listájának könnyebb nyilvános elérhetősége, és vállalkozások tudatosabbá válása. Ezek a változások együtt eredményezhetnék, hogy megfelelő felkészültségű szakemberek segíthessék a vállalkozások versenyképességét.
Az Adótanácsadók Egyesülete a problémákat jelezte az Nemzetgazdasági Minisztériumnak, és várja, hogy a tárca ígéretének megfelelően megkezdje az egyeztetést a továbbképzéssel foglalkozó szervezetekkel, és kijavítsa kötelező képzési rendszer hibáit.
