A válság a piacgazdaság és a demokrácia ellen fordíthatja Kelet-Európát
Thomas Mirow, aki az Oxfordi Egyetemen tartott előadást a pénzügyi válság kelet-európai tanulságairól és a térség előtt álló kihívásokról, kijelentette: a régió lakosságának bizonyos csoportjaiban - elsősorban a fiatalok körében - a "kiábrándultság, illúzióvesztés és harag" jelei mutatkoznak.
A kelet-európai politikai döntéshozóknak azonban éppen ezért rá kell ébredniük, hogy nem szabad veszni hagyniuk az elmúlt húsz év vívmányait és haladását, és nem szabad engedni "a protekcionista és nacionalista álmegoldások csábításának" sem - mondta a térségi átalakulás finanszírozására éppen húsz éve létrehozott pénzintézet vezetője.
Mirow szerint e húsz év során Kelet-Európa "gazdaságilag előretört", ám ez lehetővé tette a demokratizálódási folyamat hiányosságainak elkendőzését. Az EBRD elnöke szerint a pénzügyi válság másik kritikus fontosságú tanulsága, hogy Kelet-Európában ki kell építeni vagy meg kell erősíteni a helyi tőkepiacokat. A 2000-es évek elején az országcsoport nem tett elégséges erőfeszítést e piacok kiépítésére, tekintettel arra, hogy "folyamatosan ömlött be a külföldi finanszírozás" - mondta a londoni pénzintézet vezetője.
Az elnök szerint a devizaalapú hitelezés kiteszi a hitelfelvevőket az árfolyam-kilengéseknek, amelyek a válság csúcspontján "sok országban drámaiak voltak". Hozzátette: a helyi valuták leértékelődése a devizaalapú hitelkötelezettségek meredek növekedését eredményezte, és ez most háztartások és vállalkozások százezreit veszélyezteti.
Az EBRD vezetője szerint Kelet-Európának a gazdasági növekedéshez is új hajtóerőket kell keresnie, mivel "igen valószínűtlen", hogy a külföldi tőkebeáramlás visszatér a válság előtti szintekre. Mirow szerint az egyik növekedési hajtóerő az export lehet, és a térségnek vannak versenyképességi előnyei, például az, hogy viszonylag alacsony az egységnyi termékértékre jutó munkaköltség.
Ez utóbbi tényező azonban fokozatosan elenyészik, tekintettel arra, hogy a konvergencia-folyamat révén a térség munkaköltségei is emelkednek. Ez egyértelmű üzenet a kelet-európai országoknak: más módszereket kell keresniük exportjuk versenyképességének megőrzésére és javítására - mondta az EBRD elnöke.
Mirow a közel-keleti fejleményekkel kapcsolatban elmondta: Egyiptom még a fordulathoz vezető megmozdulások előtt kérte, hogy csatlakozhasson a bank tevékenységi területét alkotó országcsoporthoz. Az ehhez szükséges vizsgálati folyamat bonyolult, de ha az EBRD részvényes országai is ezt kérik, a pénzintézet készen áll e feladatra - mondta az elnök.
Hozzátette: a bank előzetes véleményként úgy számol, hogy a rendelkezésére álló jelenlegi forrásokat figyelembe véve évente egymilliárd euró befektetést tudna végrehajtani az egyiptomi gazdaságban. Mirow elmondta, hogy az EBRD a megalapítása óta eltelt húsz évben több mint 50 milliárd euró értékű finanszírozást nyújtott a kelet-európai országoknak, és térségbeli programjaihoz további 100 milliárd euró beruházást mozgósított más befektetők bevonásával. (MTI)
