A vártnál kevesebb új lakás készülhet el az idén
Koji László az adatokat értékelve az MTI-nek szerdán elmondta: 2013-ban mintegy 7300, 2014-ben több mint 8300 új lakás készült el Magyarországon. Az ÉVOSZ erre az évre körülbelül 9500-zal számolt, ezt támasztotta alá egyebek mellett a kivitelezői rendelésállomány és a kiadott építési engedélyek száma is - mondta.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közzétett adatai szerint az idei év első kilenc hónapjában 4657 lakás épült, 9,5 százalékkal kevesebb, mint a múlt év első három negyedévében, a kiadott építési engedélyek száma viszont 24 százalékkal, 8616-ra nőtt. A szervezet elnöke ugyanakkor felhívta a figyelmet arra az ellentmondásra, hogy hónapok óta nő a kiadott lakásépítési engedélyek száma, a használatba vett új lakásoké viszont csökken.
Koji László szerint ennek az is oka lehet, hogy az önkormányzatok magas építményadókat vetettek ki. Ezért gyakran előfordul, hogy az ingatlan elkészül és a tulajdonosok be is költöznek, de amíg lehet, nem kérik meg a használatbavételi engedélyt, így nem kell építményadót fizetniük - mutatott rá. Koji László úgy látja, továbbra sincs megoldva a lakossági új lakásépítés finanszírozása, ezért épül kevés lakás.
A szakszövetség elnöke szerint szükség lenne arra, hogy a kereskedelmi bankok 3-4 százalék közötti kamatozású, hosszú távú forintalapú lakáskölcsönt biztosítsanak kiszámítható feltételekkel, ami az átlagos pénzügyi helyzetben lévő családok által vállalható. Hozzátette, kormányzati szerepvállalással egy ilyen hitelkonstrukció kidolgozható lenne. Koji László kiemelte az új lakások jelenlegi 27 százalékos általános forgalmi adóját (áfa) 5 százalékra kellene csökkenteni, ami szerinte tartósan megjelenne az árakban.
A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület az MTI-hez eljuttatott kommentárjában hangsúlyozta: nem igényelnek hazai költségvetési pénzeket a lakásépítések és -felújítások érdemi élénkítését szolgáló javaslataik. Az egyesület szerint minél több európai uniós forrást kellene felhasználni a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban az energetikai felújításokra, az energiahatékony lakásépítésekre és a közösségi bérlakásépítésekre.
Az egyesület közölte: lehetőség van arra, hogy épületenergetikai céllal építésre és felújításra bevonják az Európai Beruházási Bank (EIB) forrásait, amelyekkel költségvetési támogatás nélkül, alacsony kamat mellett, forintalapon, hosszú távú lakáshitel bevezetésére lenne mód. Szükségesnek tartják emellett, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a növekedési hitelprogram kedvezményes forrásait biztosítsa a lakásépítést, lakásfelújítást vállaló családok számára is.
Az egyesület szerint a családok otthonteremtési kedvezményét (csok) olyan szintre kellene emelni, hogy az energiahatékony, legális lakásépítések áfa-tartalmát jutassa vissza az építkező, új lakást vásárló gyermekes családoknak. A csok mértéke még az áfa összegét sem adja vissza támogatásként. Alternatívát jelentene, ha a lakásépítésekkel kapcsolatos áfát a jelenleginél lényegesen alacsonyabb szintre csökkentené a kormány - tették hozzá a közleményben. A szervezet emellett sürgeti a lakásépítésekkel, lakásfelújításokkal foglalkozó központi hivatal létrehozását, illetve kormánybiztos kinevezését.
