A versenyképességre is hatással van a környezettudatosság
Cecilia Björner, Svédország magyarországi nagykövete hangsúlyozta: az emberiségnek 2050-ig kell megállítania az éghajlat további melegedését, amihez a következő négy évtizedben felére kell csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Ez a folyamat annál olcsóbb lesz, minél több káros anyagot sikerül visszafogni az első évtizedekben.
Az Európai Unió ezért 2030-ig kész akár 30 százalékkal is csökkenteni szén-dioxid-kibocsátását, amennyiben a többi fejlett ország is összehasonlítható mértékű visszafogás mellett kötelezi el magát - fejtette ki a nagykövet. Az unió soros elnöki tisztét betöltő Svédország ezért célul tűzte ki, hogy a 2009. december 7-12. között ülésező koppenhágai klíma csúcstalálkozón tető alá hoz egy, a 2012-ben lejáró kiotói jegyzőkönyvet felváltó megállapodást.
Faragó Tibor környezet- és klímapolitikai szakállamtitkár elmondta: a világ országainak el kell fogadniuk, hogy az emberiségnek közös problémát és felelősséget jelent az éghajlatváltozás kihívása. Az államok ugyanakkor eltérő mértékben járultak hozzá a klímaváltozáshoz, így még akkor is különböző súlyú szerepet kell játszaniuk a károk elhárításában és megelőzésében, ha az versenyképességi eltéréseket eredményez - fűzte hozzá. Kiemelte: a fejlett országoknak jelentős, legalább 25-40 százalékos szén-dioxid kibocsátás csökkentést kell vállalniuk 1990-hez képest, míg a gyorsan fejlődő országokkal szembeni legoptimistább elvárás mintegy "15-30 százalékos visszafogást eredményező intézkedések életbe léptetése".
A magyar szakember szerint a fejlett országoknak fel kell készíteniük a szegényebb államokat a klímaváltozáshoz - például az aszályos területek kialakulásához, illetve a tengerszint várható emelkedéséhez - való alkalmazkodásra. A nemzetközi közösségnek az éghajlatváltozás ellenére is biztosítani kell a világ polgárainak egyenlőségét, illetve az energiához és az egészséges környezethez való hozzáférés azonos esélyeit - tette hozzá.
Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTvSZ) éghajlati programvezetője aláhúzta: a nemzetközi szervezetek szerint a fejlett országoknak Koppenhágában legalább 40 százalékos károsanyag-visszafogásra kellene törekedniük 2020-ig. Ehhez teljes gazdasági szerkezetváltásra, a "világ működtetésének megváltoztatására" van szükség, amelynek legfontosabb eszközei közé tartozik a fosszilis energiafüggés, illetve a fogyasztás-központúság felszámolása - mutatott rá az MTvSZ képviselője.
Az 1997-ben kidolgozott és 2005. februárban hatályba lépett kiotói jegyzőkönyvben 37 ország, valamint az Európai Unió vesz részt, amelyek 2008. és 2012. között az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának átlagosan 5 százalékos csökkentését vállalták. Az összesen hét évet felölelő dokumentumot az Amerikai Egyesült Államok kivételével az összes fejlett ország aláírta. A kiotói jegyzőkönyv kvóta-kereskedelemmel biztosít gazdasági motivációt a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez, így az előzetesen megállapítottnál "zöldebb" országok értékesíthetik el nem füstölt kibocsátásuk után járó kvótájukat.
A nemzetközi megállapodás fontos kitétele, hogy a kvóta-kereskedelemből származó bevételeket kizárólag "zöld fejlesztésekre" költhetik a kibocsátók. Magyarországnak összesen 28,2 milliárd forintos bevétele származott 2008-ban a Belgiumnak és Spanyolországnak értékesített, mintegy 8 millió tonna károsanyag-kibocsátásnak megfelelő kvóta értékesítéséből. A következő 12 évet érintő globális klímavédelmi döntések várhatóan 2009 decemberében, Koppenhágában születnek meg.
