Ezt mondja ki a nyugdíjakról Magyarország Alaptörvénye most

Hol található a nyugdíjakra vonatkozó rész?

A nyugdíjakkal közvetlenül a XIX. cikk (4) bekezdése foglalkozik. Ennek lényege, hogy Magyarország az időskori megélhetést egy társadalmi szolidaritáson alapuló, egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával segíti elő, és lehetővé teszi önkéntes társadalmi intézmények működését is. Ugyanez a bekezdés kimondja azt is, hogy a törvény a nők fokozott védelmére tekintettel külön nyugdíjjogosultsági feltételeket is megállapíthat.

Mit jelent ez egyszerűen?

Az Alaptörvény nem azt mondja ki, hogy mindenkinek alanyi jogon jár egy meghatározott összegű nyugdíj. Inkább azt rögzíti, hogy az államnak fenn kell tartania egy olyan nyugdíjrendszert, amely az időskori megélhetést segíti.

Ez három fontos dolgot jelent:

1. Van állami nyugdíjrendszer

Az Alaptörvény szerint Magyarország az időskori megélhetést elsősorban az állami nyugdíjrendszeren keresztül biztosítja. Ez az a rendszer, amelybe a dolgozók járulékfizetéssel bekerülnek, majd a törvényben meghatározott feltételek teljesítése után öregségi nyugdíjra válhatnak jogosulttá.

2. A rendszer szolidaritáson alapul

A „társadalmi szolidaritás” azt jelenti, hogy a rendszer nem egyszerű magán-megtakarításként működik. A mindenkori aktív dolgozók befizetései és az állami költségvetési szabályok együtt tartják fenn a nyugdíjrendszert. Vagyis a nyugdíj nem pusztán egyéni megtakarítás, hanem közösségi, társadalombiztosítási jellegű ellátás.

3. A részletszabályokat nem az Alaptörvény, hanem külön törvények határozzák meg

Az Alaptörvény csak az alapelvet rögzíti. Azt, hogy pontosan ki, mikor, milyen feltételekkel és mekkora összegű nyugdíjat kap, már nem az Alaptörvény, hanem például a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény és más kapcsolódó jogszabályok határozzák meg.

Mit jelent a nők külön védelme?

A XIX. cikk (4) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy a törvény a nők fokozott védelmére tekintettel eltérő nyugdíjjogosultsági feltételeket állapítson meg. Ez az alkotmányos alapja annak, hogy létezhetnek olyan szabályok, amelyek a nőkre külön kedvezményt állapítanak meg, például a hosszú szolgálati időhöz kötött kedvezményes nyugdíjba vonulás esetében.

Van-e „alkotmányos jog” a nyugdíjhoz?

Igen, de nem korlátlan értelemben. Az Alaptörvény szociális biztonságról szóló része szerint Magyarország törekszik arra, hogy állampolgárainak szociális biztonságot nyújtson, és bizonyos élethelyzetekben törvényben meghatározott támogatás járhat. Az időskori megélhetésnél pedig az állami nyugdíjrendszer fenntartása az alkotmányos kiindulópont.

Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint, ha valaki már teljesítette a törvényi feltételeket, és megszerezte a nyugdíjjogosultságot, akkor ez vagyoni értékű jogként alkotmányos védelem alatt áll. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nyugdíj folyósítása semmilyen körülmények között nem korlátozható: korlátozás csak törvény alapján, közérdekből és arányosan történhet.

Mi nincs benne az Alaptörvényben?

Az Alaptörvény nem tartalmazza például:

- a nyugdíjkorhatár pontos életkorát,

- a nyugdíjszámítás képletét,

- a szolgálati idő részletes szabályait,

- a nyugdíjemelés pontos mértékét,

- a 13. havi nyugdíj szabályait,

- a minimálnyugdíj vagy egyes nyugdíjszerű ellátások részleteit.

Ezeket alacsonyabb szintű jogszabályok rendezik.

Röviden összefoglalva

Magyarország Alaptörvénye azt mondja ki, hogy az államnak fenn kell tartania egy egységes, szolidaritáson alapuló állami nyugdíjrendszert, amely az időskori megélhetést segíti. A nyugdíj konkrét feltételeit és összegét azonban nem maga az Alaptörvény, hanem külön törvények határozzák meg.

A már megszerzett nyugdíjjogosultság alkotmányos védelem alatt áll, de bizonyos esetekben törvényesen és arányosan korlátozható.