A világkereskedelem újra a világgazdaság motorjává válhat
Egy-egy ország mozgástere igen szűk a mai világgazdaság keretei között, Magyarországé például az Európai Unió, a NATO és a transznacionális vállalatok működés nyomán 5-6 százalék, ezt az arányt lehet 6-7 százalékra tágítani - jelezte Inotai András.
A nemzet- és a nemzetállamok 21. századi helyét és szerepét elemezte előadásában Palánkai Tibor akadémikus, aki szerint a globalizáció nem haladta túl a nemzeti államot, ugyanakkor vitathatatlan, hogy a nemzeti államok mozgástere megváltozott, szűkült.
A nemzeti állam nem tűnt el, sőt ez az az intézményi forma, amely a lakosság által egyértelműen legitimált - hangsúlyozta a BCE professzora, aki hangsúlyozta, hogy az archaikus nemzetfelfogás helyett a modern államfelfogásra van szükség, amely képes válaszolni a globális kihívásokra. A globalizációs világrangsor egyik összeállítója szerint Magyarország a 10. helyen áll, és a régió éllovasa, de ez önmagában még nem kedvező fejlemény, hiszen a magyar gazdaság túlságosan ráépült a transznacionális vállalatokra - magyarázta Palánkai Tibor.
Véleménye szerint ez a helyezés akkor ér majd sokat, ha a magyar kis és középvállalati szektor beépül illetve körbefogja a transznacionális vállalatokat. A 2008-as válság nem a kapitalizmus modellválsága, hanem a gyenge állami szabályozás miatt elhatalmasodó pénzügyi-spekulációs buborék kipukkadása volt - állította Magas István. A BCE tanszékvezetője felhívta a globalizációt bírálók figyelmét arra, hogy olyan karitatív nemzetközi intézmények, mint az UNICEF, a Barcelona futballistáinak mezreklámja révén válhatnak ismertté és elfogadottá a világban.
