Államügy lett az Alstom eladásából
A Siemens vasárnapi bejelentését követően a francia kormány valóságos manőverezésbe fogott annak érdekében, hogy a nemzeti érdekeknek leginkább megfelelő egyezség szülessen. Annak ellenére, hogy a francia állam 2006 óta semmilyen részesedéssel nem rendelkezik a teljes egészében magánkézben lévő Alstomban, a Franciaország ipari termelésének hanyatlása és a munkahelyek megszűnése miatt aggódó kormány a GE ajánlatának múlt heti hírére megpróbálta megakadályozni az ügyletet az Alstom és a GE között.
A francia elnök hétfőn délelőtt fogadta Jeffrey Immelt, a GE elnök-vezérigazgatóját, Joe Kaeser, a Siemens vezetője pedig este 6 órára hivatalos az Elysée-palotába. A világban 305 ezer főt foglalkoztató, évi 146 milliárd dolláros forgalmat bonyolító GE az Alstom tevékenységeinek 70 százalékát jelentő energetikai részre, a hőerőművek és a megújuló energiák, például a szélerőművek gyártására szakosodott Power és Grid ágazatokra tett ajánlatot, amelyek évi 14 milliárd eurós forgalmat bonyolítanak le.
A Siemens, amelynek tevékenysége gyakorlatilag teljesen megegyezik az Alstom működésével, szintén az energetikai részt venné át egy konkrét összegért, s ahhoz még felkínálja az Alstomnak a saját közlekedési ágának a felét is.
Ez utóbbi, a francia kormány által előnyben részesített megoldás azt jelentené, hogy a német Siemens kereteiben létrejönne egy, az Airbus repülőgépeket gyártó EADS légi-, hadi- és űripari konszernhez hasonló európai energetikai holding német irányítással, az Alstom keretein belül egy vasúti szerelvényeket gyártó európai óriáscég francia vezetéssel.
A Handelsblatt német gazdasági lap szerint a Siemens 10-11 milliárd euróra becsüli az Alstom energetikai tevékenységeinek értékét. A német cég az ajánlat szerint legalább három évig megtartaná a franciaországi munkahelyeket és tovább folytatná az energetikai ágazat fejlesztését.
Az Alstom és a GE között azonban a sajtó által 10 milliárd eurósra becsült ügyelet érdekében folytatódnak a tárgyalások, amelyek viszont nem vonatkoznak a francia nagyvállalatnak a vasúti szerelvényeket, köztük a szuperexpresszeket (TGV) is gyártó közlekedési ágazatára.
A francia Bouygues, amely az Alstom legfőbb részvényese, amióta felvásárolta 2006-ban a 29 százalékos francia állami részesedést, támogatja az ügyletet az GE-vel. Az Alstom igazgatótanácsa vasárnap esti ülését követően azt közölte, hogy 48 órás gondolkodási időt adott magának, hogy szerda reggelig válasszon a két ajánlat közül. Az Alstom részvényeinek kereskedését addig felfüggesztették a párizsi tőzsdén.
Arnaud Montebourg francia gazdasági miniszter szerint a GE ajánlatával az a gond, hogy ha az ügylet létrejön, az Alstom dolgozóinak 75 százalékát, mintegy 65 ezer főt az Egyesült Államokból fognak irányítani.
„Számunkra ez elfogadhatatlan helyzet” - hangsúlyozta a miniszter. Nem zárta ki, hogy az állam visszavásárolja a Bouygues-től korábbi részesedését, sem azt, hogy a kormány átmenetileg államosítaná az Alstomot, de ezt a lehetőséget egyelőre „korainak” minősítette.
Montebourg szerint „vissza kell utasítani, hogy az Alstom három nap alatt döntsön arról, hogy eladja a nemzeti büszkeség 75 százalékát a dolgozók és a kormány, valamint a vállalat legtöbb középvezetőjének tudta nélkül”.
„A francia cégeket nem lehet zsákmánnyá tenni, mi viszont készen állunk arra, hogy olyan szövetségeket hozzunk létre, amelyekkel felfegyverezhetjük magunkat a globalizációval szemben” - fogalmazott Montebourg, aki nem titkolja, hogy az Alstom és a Siemens közi megállapodásért lobbizik. (MTI)
