Általános vitára alkalmas az új Munka törvénykönyvéről szóló javaslat

A bizottság a kormánypárti képviselők 12 igen és az ellenzékiek 6 nem szavazatával általános vitára bocsátotta a törvénytervezetet. A törvénytervezet megtartja a védett kor intézményét, 20 nap marad az alapszabadság, és szerepel benne a rendkívüli felmondás jogintézményének megszüntetése is, ehelyett az azonnali hatályú felmondást vezetnék be. Az új törvénykönyv 2012. július elsején léphet hatályba.

Bertha Szilvia (Jobbik) a vitában arra hívta fel a figyelmet, hogy a tervezet sérti Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) azon szabályát, hogy heti egy pihenőnapot biztosítani kell a munkavállalóknak. A munkavállalói biztosítékról elmondta: felmerül a kérdés, hogy az állami dolgozók egyhavi bérét fedezetként felhasználva nem az államháztartási hiányt szeretnék-e finanszírozni.

Kaufer Virág (LMP) elmondta: a júliusi tervezethez képest van ugyan pozitív változás a mostaniban, de a jelenlegi Mt. szellemiségével szembemegy a javaslat. Kifejtette: az Mt.-nek - amely a munka világának alaptörvénye - épp az a célja, hogy a munkaadó és a munkavállaló közötti egyenlőtlenséget csökkentse, a munkavállaló alkupozícióját javítsa, ezt pedig a jelenlegi tervezet nem szolgálja. Az LMP olyan javaslatot tud támogatni, amellyel a munkaadók és a munkavállalók is egyetértenek, a jelenlegi javaslatnál ez sem teljesül - vélekedett. Hozzáfűzte, a tervezett törvénykönyv gyengíti a kollektív érdekérvényesítés lehetőségét, amit nem válthat ki az egyéni alku. Álláspontja szerint a munkavállalók többet fognak dolgozni sokkal kevesebb pénzért.

Kara Ákos (Fidesz) hangsúlyozta: pozitív, hogy a védett kor intézménye bekerült a tervezetbe, hogy nem változik az alap-és pótszabadságok rendszere, hogy az apának is jár pótszabadság gyermek születésekor, valamint hogy megmarad a műszakpótlék.

Kiss Péter (MSZP) a vitában jelezte, nem támogatják a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát, mivel a jelenlegi szabályozáshoz képest az új törvénykönyv több ponton hibás. Úgy vélekedett, nem lehet a munkavállalót és munkaadót egyenlő súlyú szereplőként kezelni, a szabályozásnak ellensúlyoznia kellene az egyenlőtlen pozíciót. Kifogásolta azt is, hogy a tárgyalást ellehetetlenítik, egyben emlékeztetett arra, hogy 1998 és 2002 között az egyoldalú minimálbér-meghatározás munkahelyek, sőt teljes ágazatok megszűnését eredményezte. Kiss Péter hangsúlyozta, hogy a válságban több párbeszédre, több jogvédelmi intézményre van szükség a munka világában.

Spaller Endre (KDNP) szerint családbarátabb az új Munka törvénykönyve, segíti a munkahelyek megőrzését, illetve az újak megteremtését. A bizottsági vitához szakszervezetek és munkaadói szervezetek képviselői is hozzászóltak. Buzásné Putz Erzsébet, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) alelnöke kiemelte: a védett szakszervezeti tisztviselőknek az új törvénykönyvben meghatározott száma nem alkalmas a hatékony jogvédelemre, emelni kell a számukat. Ehhez hasonlóan a 10 százalékos munkaidő-kedvezmény is alkalmatlan az érdekvédelmi feladatok ellátására - mondta. Horváth Lajos, a Liga Szakszervezetek ügyvezető alelnöke hangsúlyozta: az új szabályrendszer bár elméletileg lehetővé teszi, hogy senkinek ne csökkenjen a keresete, de egyéni szinten, garanciális elemekkel is biztosítani kellene ezt. Zs.

Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének (ÁFEOSZ) elnöke emlékeztetett, hogy az Mt. koncepciójáról hosszas egyeztetések voltak, s az eredeti koncepcióhoz képest sokat változott a tervezet. Hangsúlyozta: a munkavállaló nincs kiszolgáltatva a munkaadónak, egymásra utaltsági viszony van kettejük között. Ahhoz, hogy sok munkahely legyen, sok sikeres vállalkozásra van szükség - fűzte hozzá. Elmondta, az új törvénykönyv lehetőséget ad arra, hogy ágazati szinten lehessen kollektív szerződést kötni.

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke kiemelte: elfogadható, hogy nem cél a keresetek csökkentése, ugyanakkor a tervezetnek ez lesz az eredménye, mivel a műszakpótlék változásai csökkentik a kereseteket, emellett a tervezet "gyakorlatilag ellehetetleníti" a helyi szakszervezeti munkát. Hozzáfűzte: ha a kódex így lép hatályba, akkor csak tovább nő a munkavállalók kiszolgáltatottsága. Kardkovács Kolos, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a képviselők és a hozzászólók észrevételeire reagálva hangsúlyozta: a tervezet szerint a munkaidőt hétfőtől péntekig kell elosztani, és a napi 8 óra sem változik.

Ahol előfordulhat nem munkanapon történő munkavégzés, ott munkaidő-keretben történik a munkavégzés, erre vonatkozóan egy európai uniós irányelv rendelkezik. Kiemelte: a munkavállalói biztosítékot a bírói gyakorlat jogszerűnek ismeri el, ma éppen az a probléma, hogy ez szabályozatlan, vagyis a munkaadók egyoldalúan, korlátozás nélkül köthetnek ki ilyen biztosítékot, ezt orvosolnák az új Mt.-ben.

A helyettes államtitkár aláhúzta: a szabadság egy részét, csupán harmadát, és azt is csak a munkaadó és a munkavállaló megegyezése esetén lehet átvinni a tárgyévet követő évre, ez pedig ha például valakinek gyermeke születik, kifejezetten kedvező. A védett szakszervezeti tisztségviselőkkel kapcsolatban elmondta: meg kell nézni a nyugat-európai példákat, így Franciaországot, ahol például szintén 1.000 munkavállaló felett van egy védett tisztségviselő. Hozzáfűzte, hogy az EU-ban jellemzően nincs 10 százaléknál nagyobb munkaidő-kedvezménye a szakszervezeti tisztségviselőknek. (MTI)