Amikor Japán kínai beruházót keres
Egy évvel azután, hogy a természeti és nukleáris katasztrófák fájdalmas változtatásokra késztették Japán már évek óta amúgy is zsugorodó gazdaságát, az ország kezdi felismerni, hogy lehetővé kell tennie a külföldi cégek bejövetelét. Ez az új japán dinamika része a regionális hatalmi eltolódásnak is. A külföldi tőkének egy szerény, de gyorsan növekvő része a szomszédos Kínából érkezik, amely tavaly Japánt megelőzve a világ második legnagyobb volumenű gazdaságává vált és a legkülönbözőbb eszközökkel törekszik exportorientált fejlődésének kiteljesítésére.
Az Aizu-Vakacumában létesülő gyár mellett Kína a Japán nyugati részében fekvő Tottori városban vegyi üzem, Kocsiban pedig nehézgépgyár felépítését tervezi. "A kínaiak hovatovább megmentőnek tűnnek" - mondta a NYT-nak Maszuda Kotaro, a tokiói Nemzetközi Kereskedelmi és Beruházási Intézet közgazdásza. Februárban a japán kormány 80 kínai kereskedelmi kormánytisztviselőt és cégvezetőt hívott befektetési körútra. Japán illetékesek szerint a cél a külföldiek által az országban eszközölt közvetlen befektetések megkétszerezése az elkövetkező évtizedben.
Külön prioritást élvez ebben a 2011-es katasztrófa által leginkább sújtott Ivate, Mijagi és Fukusima prefektúra - az utóbbiban található Aizu-Vakamacu is. "Nagyra értékeljük a katasztrófa-övezetbe érkező, az újjáépítést segítő külföldi befektetéseket" - jelentette ki nemrég az újságíróknak Noda Josihiko miniszterelnök. A Japánba irányuló közvetlen kínai befektetés a tokiói hivatalos adatok szerint 2010-ben 314 millió dollár volt, ami ugyan 20-szorosa a négy évvel korábbinak, de a Japánba érkező külföldi tőkének csak töredékét képviseli.
A valós összeg azonban a szakértők szerint sokkal magasabb, mivel a kínai működő tőke jelentős része Hongkongon és más közvetítőkön keresztül jön be az országba. Japánnak az új politika érdekében szakítania kellene a külföldi beruházásokat fékező több évtizedes hagyományával, amely éles ellentétben állt a fejlett országok többségének gyakorlatával - mutat rá a NYT. A külföldi tőkére vonatkozó japán stratégia szigorú szabályozásokat, magas működési költségeket és csekély kormányzati ösztönzőket foglalt magában, nem beszélve arról, amit külső megfigyelők nem egyszer nyílt idegengyűlöletként véltek érzékelni.
Ezzel magyarázható, hogy mint az ENSZ adataiból kitűnik, Japán azon országok közé tartozik, amelyekben a legkisebb az új külföldi befektetések aránya. 2009-ben a külföldi beruházások mérlegének többlete Japánban a GDP 0,24 százalékát érte csak el, sőt a pénzügyminisztérium szerint 2011-ben a mérleg negatív volt, a külföldi cégek 183 milliárd jennel (2,3 milliárd dollárral) több pénzt vittek ki annál, mint amennyit beruháztak a szigetországban. Számos japán cég is inkább külföldön fektet be. A minisztériumi adatok szerint tavaly Japán nettó külföldi beruházásai 9,1 ezer milliárd jent, 113 milliárd dollárt tettek ki, és ezzel csak gyorsították a japán ipar úgynevezett kiüresedését, amely miatt régóta aggódnak az ország politikusai.
Ez veszélyes egyensúlyhiányt teremt éppen egy olyan időszakban, amelyben Japán szeretné beindítani a gazdasági növekedést, fenntartani a foglalkoztatottságot és az életszínvonalat. A tavaly márciusi katasztrófák a továbbra is igen erős jen fékező hatásával párosulva csökkentették a profitokat és az exportőröket még inkább a gyártás kihelyezésére ösztönözték. Japán folyó fizetési mérlegének hiánya januárban 437 milliárd jenes (5,4 milliárd dolláros) rekordot ért el, főleg azért, mert a fukusimai atomerőmű balesete nyomán megnőtt az energia-behozatal. Így nem csoda, hogy Muroi polgármestert hősként üdvözölték azért, mert sikerült megállapodnia a Zoomlion kínai céggel arról, hogy a vállalat Aizu-Vakamacuban építi fel új üzemét.
Emellett Kína újabban több nehézségekkel küszködő japán céget is megvásárolt. A Sanyo Electric mosógép- és hűtőgépgyártó cégeit a Haier nevű kínai vállalat vette meg 10 milliárd jenért (124 millió dollárért). 2011-ben az is először fordult elő, hogy kínai cégek több japán vállalatot vásároltak meg, mint az amerikaiak. A kínaiak azt várják ezektől a beruházásoktól, hogy ha meg tudnak felelni a japán piac követelményeinek, odahaza és globálisan is versenyképesebbé válnak. Ezt a folyamatot ösztönzik azok a kedvezmények, amelyeket a cunami által érintett térségek és települések, mint például Aizu-Vakamacu nyújtanak a külföldi beruházóknak.
A hosszú távú cél ugyanakkor itt is olyan tartós foglalkoztatás megalapozása, amely nem a kedvezményekre vagy (a tokióinál) olcsóbb munkaerőre, hanem az új technológia, a kutatás fejlesztésére épít ebben a térségben is. "A Kínából jövő beruházás jó dolog - fejtette ki Sodzsiro Nakamura, egy tanácsadó cég képviselője -, de végső soron inkább a kaliforniai Szilikonvölgyre szeretnénk hasonlítani". Így is figyelemre méltó azonban Aizu-Vakamacu polgármesterének nyitottságot tükröző nyilatkozata. "Eljutottunk oda, hogy Japánban már nem lehetséges a további növekedés külső segítség nélkül. Mindenkit szívesen látunk városunkban, akár Kínából jön, akár Amerikából" - idézte Muroi Sohej szavait a NYT, amely szerint ezt akár a cunami utáni gazdasági rendnek is lehet nevezni. (MTI)
