A szélsőséges időjárás már most kihat az élelmiszertermelésre

A brazíliai Belém városában kerül megrendezésre az ENSZ 30. éghajlat-változási konferenciája (COP30), ahol a világ vezetői, tudósok, civil szervezetek és a civil társadalom tagjai közösen vitatják meg a sürgős lépéseket a klímaváltozás kihívásai ellen. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) országokkal és más partnerekkel együttműködve arra törekszik, hogy a mezőgazdaság és az élelmezésbiztonság a tárgyalások középpontjába kerüljön a globális alkalmazkodási célkitűzésről, az agrárium veszteségeiről és a károkról, a nemzetileg meghatározott hozzájárulásokról (NDC-k) és a nemzeti alkalmazkodási tervekről (NAP-ok) szóló megbeszélések, valamint az éghajlatváltozás finanszírozásáról, technológiáról és méltányos átállásról szóló tanácskozások során. 

A konferenciát megelőzően Kaveh Zahedi, a FAO Éghajlatváltozási, Biológiai Sokféleségi és Környezetvédelmi Hivatalának igazgatója ismertette a FAO legfontosabb üzeneteit a COP30-al kapcsolatban, és az azt követő időszakra előre tekintve.

Hogyan fogják befolyásolni az éghajlati szélsőségek a mezőgazdasági termelők, halászok és állattenyésztők élelmiszertermelési képességét?

Ez nem egy jövőbeli fenyegetés, hanem egy jelenség, amit már itt és most történik. Az éghajlati szélsőségek már most is megakasztják az élelmiszeripari- és mezőgazdasági folyamatokat. A terméshozamok csökkennek és a kiszámíthatatlan időjárás egyre nehezíti a betakarítást. Látjuk azt is, hogy nagyütemben növekszik a kártevők és betegségek száma. A klímaváltozás átalakítja a mezőgazdaság és az élelmezési rendszerek minden területét. 

Nem véletlen, hogy a globális éhezés mértéke továbbra is riasztóan magas – mintegy 700 millió embert érint világszerte. Ennek egyik oka a klímaválság. Ha nem cselekszünk, sivár kilátásoknak nézünk elébe: egyes térségekben a csapadékra épülő mezőgazdaság megszűnhet, míg máshol a talaj alkalmatlanná válhat az élelmiszertermelésre. Már most a világ termőföldjeinek egyharmada leromlott állapotban van. Most képzeljük el, mi történik, ha ez az arány tovább nő. Ezek a tendenciák súlyos nyomást jelentenek közösségek és élelmezési rendszerek számára a világ minden területén.

Melyek a FAO legfontosabb célkitűzései a COP30 konferenciára?

Legfőbb üzenetünk egyszerű: a fenntartható és ellenálló agrár-élelmezési rendszerek központi szerepet játszanak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, és kulcsfontosságúak az élelmezésbiztonság és a táplálkozás biztosításában annak az 1,2 milliárd ember számára, akiknek a megélhetése ezen rendszereken múlik. A mezőgazdaság és az élelmezési rendszerek átalakítása nélkül a Párizsi Megállapodás céljainak elérése szinte lehetetlen. Ezért a FAO elkötelezett amellett, hogy támogassa az országokat a tárgyalások során, segítse a COP elnökségét az agrár-élelmezési rendszerekkel kapcsolatos cselekvési programban, és hangot adjon a gazdáknak, vidéki közösségeknek, a kistermelőknek és az őslakos népeknek – azoknak, akik a klímaváltozás frontvonalán állnak.

A FAO-nak három kiemelt célkitűzése van a COP30 csúcstalálkozóra és azon túlmutatóan: 1) az agrár-élelmezési rendszerek szerepének megerősítése a COP során hozott döntésekben és találkozó eredményeiben; 2) a szavakat cselekvésre váltva az agrár-élelmezési megoldások nemzeti klímastratégiákba történő beépítése és gyakorlati megvalósítása; 3) a klímafinanszírozás nagyobb részét átirányítani a mezőgazdasági szektor megoldásai felé, és ezeket kiterjeszteni a lehető legnagyobb hatás elérése érdekében. 

Jelenleg a klímaváltozással összefüggő fejlesztési források mindössze alig 4%-a jut el azokhoz az ágazatokhoz, amelyek az élelmiszer-, növény- és állattenyésztési, halászati és erdészeti termelésért felelősek – ezen változtatnunk kell.

Milyen kötelezettségvállalásokra és eredményekre számít a FAO a konferencia végkimeneteleként?

A COP30 egy meghatározó esemény, amely megerősíti a mezőgazdaság és az élelmiszer-rendszerek kiemelt szerepét az éghajlati válsággal szembeni küzdelemben, valamint, lehetővé teszi, hogy e két terület központi helyet foglaljon el az alkalmazkodásról, kibocsátáscsökkentésről, rezílienciáról, veszteségek és károk kezeléséről, valamint a klímafinanszírozásról szóló tárgyalásokon. A csúcstalálkozó egyúttal lehetőséget teremt az erdők szerepének kiemelésére is – az integrált erdőtűz menedzsment előmozdítására, az ökoszisztémák megőrzésére és arra, hogy az országok megfelelő forrásokat allokáljanak a fenntartható erdőgazdálkodás biztosításához.

A COP30-on körülbelül 3000 őslakos fog részt venni, kiemelve szerepüket a klímatárgyalásokban. Hogyan képzeli el a FAO a hagyományos tudás integrálását az élelmezésbiztonsági és az éhezés elleni stratégiáiba?

Az őslakos népek bevonása nélkül nem lehet megoldani a mezőgazdasági vagy erdészeti problémákat. Hagyományos tudásuk felbecsülhetetlen értékű a rezíliencia építésében és jövőnk biztosításában az éghajlati bizonytalanságokkal szemben.

A COP30-nak helyszínt adó országban például a gazdák újra bevezetik a cabruca nevű hagyományos rendszert, amelyben a kakaófák az őshonos fajok védelme alatt nőnek. Ahogyan a brazíliai Bahia régió kakaótermelőivel folytatott kezdeményezés is mutatja, a földet művelők támogatása a legbiztosabb módja bolygónk jövőjének megóvására.

A COP30 egy fordulópont kell legyen, amely után az agrár-élelmezési rendszerek a klímaügyi intézkedések perifériájáról a középpontba kerülhetnek.