Április 26-ra írta ki a szerb elnök a parlamenti választást
Az elnök kiemelte: több mint ötven nap áll rendelkezésre a kampányolásra, ami hosszú időszaknak számít. Reményét fejezte ki, hogy a kampányolás nyugodt körülmények között, tisztességes és demokratikus módszerekkel zajlik majd. Arra kérte a politikai ellenfeleket, hogy tiszteljék egymást, a kampány legyen küzdelmes, de békés. Mint mondta, a választás mindig fontos, az emberek ugyanis ilyenkor arról döntenek, milyen jövőt és milyen életet szeretnének maguknak és családjuknak. Mivel ez döntő fontosságú, ezért arra kérte a szavazópolgárokat, hogy éljenek választójogukkal, és menjenek el szavazni.
A valamivel több mint 6,7 millió választópolgár április 26-án 7 és 20 óra között adhatja le voksait egy országos és egy önkormányzati, a Vajdaságban élők pedig egy tartományi listára is.
A választás előkészítéseként egy hónappal ezelőtt ötről három százalékra csökkentették a parlamenti bejutási küszöböt. Erre egyebek mellett azért volt szükség, mert korábban több ellenzéki párt is bojkottot jelentett be, véleményük szerint ugyanis nem tisztességesek azok a módszerek, amelyekkel a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) politizál. Az ellenzék főként azt veti az Aleksandar Vucic államfő vezette SNS szemére, hogy "rátette a kezét" a médiára, így az ellenzéknek szinte esélye sincs megjelenni a komolyabb csatornákon és műsorokban vagy akár az írott sajtóban.
Mintegy reagálva a bírálatokra, a Szerb Haladó Párt képviselői felvetették a parlamenti bejutási küszöb csökkentését, amellyel a kisebb támogatottságot élvező pártok, így a kisebb ellenzéki pártok is bekerülhetnének a törvényhozásba, és ezzel sokszínűbb lenne a parlamenti politikai paletta.
A lépés mögött hátsó szándékot gyanít az ellenzék, a korábban megingathatatlannak tűnő bojkottálási szándék azonban mégiscsak megremegett. A továbbra is a voksolástól távolmaradást támogatók szerint a bejutási küszöb csökkentése lehetővé teszi, hogy a SNS "a valódi ellenzéket hamis ellenzékre cserélje", vagyis olyan, újonnan létrehozott pártok is bejussanak a törvényhozásba, amelyek a kampány során ugyan ellenzéki gondolatokat közvetítenek, valódi céljuk viszont az, hogy a parlamentbe jutva a kormányzó SNS elképzeléseit támogassák. Más pártok viszont úgy vélik, "butaság" lenne bojkottálni a választást, amikor a korábbiaknál sokkal könnyebben lehetne parlamenti képviselethez jutni.
Mindeközben pedig azért is folyik a harc, hogy ki legyen, illetve ki lehet az ellenzék vezére. Erre pályázik Dragan Djilas volt belgrádi polgármester, Sergej Trifunovic színész és Vuk Jeremic korábbi külügyminiszter is. A 2017-es elnökválasztási kampány során is inkább egymást marta az ellenzék, mint hogy együttes erővel igyekezett volna a legerősebbnek tartott jelölt, Aleksandar Vucic ellen indulni, és mivel az utóbbi években sem sikerült egyesülnie az ellenzéknek, nem valószínű, hogy a következő néhány hétben sikerrel járnak. Külön-külön viszont - a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint - az általuk vezetett pártok támogatottsága alig éri el még a háromszázalékos parlamenti küszöböt is, míg az SNS támogatottsága évek óta 50 százalék felett mozog.
Szerbiában az utóbbi időszakban gyakoriak voltak az előrehozott választások, 2012-ben, 2014-ben és 2016-ban is az urnák elé kellett vonulniuk az állampolgároknak, ám a mostani kormány "túlélte" a négyéves megbízatási időt. Erre legutóbb a 2008 és 2012 között kormányzó balközép Mirko Cvetkovic-kabinet volt képes.
