Athén enged a trojka követelésének - 15 ezer közalkalmazott elbocsátása várható
A bejelentést a közszféra reformjának végrehajtásával megbízott miniszter tette, miután tovább halasztották az új mentőcsomag elfogadásáról szóló tárgyalásokat. A lépés elemzők szerint nagy fordulatot jelez a görög politikában, miután a kiterjedt megszorítások ellenére az állami állásokat eddig védelem övezte.
A görög parlamenti pártok vezetői hétfőn folytatták a tárgyalásokat a második mentőcsomaghoz szükséges megszorításokról, miközben a két legnagyobb szakszervezeti szövetség keddre 24 órás általános sztrájkot hirdetett. A pártok vasárnap Lukasz Papadémosz miniszterelnökkel tárgyaltak, hogy megegyezzenek a második, 130 milliárd eurós nemzetközi mentőcsomag feltételéül szabott költségvetési megszorításokban.
A több mint öt órán át tartó egyeztetés után Papadémosz miniszterelnök közleményt adott ki, amelyben arról tájékoztatott, megállapodás született az ide évre vonatkozó, a GDP 1,5 százalékát kitevő kiadáscsökkentésről, továbbá nyugdíjjogosítványok visszavágásáról, illetve a versenyképességet javító intézkedésekről. A szocialista és konzervatív pártvezetők mindazonáltal külön jelezték, hogy még közel sincs egyetértés a magánszektorra vonatkozó bércsökkentés, illetve a bankfeltőkésítéshez kapcsolódó tulajdonjog-átruházás ügyében.
Papadémosz vasárnap az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) alkotta úgynevezett "trojka" képviselőivel is tárgyalt. A trojka a többi között a minimálbér meghatározásának kivezetését, illetve a nemzeti egyezség nyomán kifizetett, általános "tizenharmadik és tizennegyedik havi bér" eltörlését követeli. Egyes források szerint a tárgyalások középpontjában immár nem a kéthavi bónusz eltörlése van, hanem a minimálbér 20 százalékos csökkentése, illetve más, az ágazati bérszerződések kötöttségeit csökkentő intézkedések.
A trojka 15 ezres létszámleépítést is követelt, ami része lenne egy átfogóbb, ötéves csökkentést tervnek. A forrás elmondta: a trojka a rendőrségnél, a fegyveres erőknél akar elbocsátásokat, illetve olyan javaslatok is vannak, hogy az ideiglenes munkaszerződéssel dolgozó tanárokat is bocsássák el az öt évre tervezett 150 ezer fős leépítési program részeként. Az idő mindazonáltal egyre sürget, a nemzetközi hitelezők és fontos politikusok egyre nagyobb nyomást helyeznek az athéni döntéshozókra.
Egy vasárnap megjelent lapinterjúban Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri tanácsának elnöke úgy nyilatkozott: egyáltalán nem lehetetlen Görögország csődje, a súlyos adósságválsággal küszködő állam akár már márciusban fizetésképtelenséget jelenthet. (MTI)
