Az Ab megsemmisítette a földbizottságokra vonatkozó egyes rendelkezéseket
Az Ab megsemmisítette azt a rendelkezést, amely szerint a szerződés jóváhagyásáról döntő hatóságnak a földbizottság "hallgatása", vagyis állásfoglalása hiányában is kötelező megtagadnia a szerződés jóváhagyását. Az Ab szerint az sincs összhangban az alaptörvénnyel, hogy a földbizottság állásfoglalása ellen benyújtható kifogást a helyi képviselő-testület úgy bírálhatta el, hogy a döntése ellen nem volt helye további jogorvoslatnak.
Az Ab kimondta, hogy a képviselőtestület határozata közbenső érdemi döntésnek minősül, vele szemben a bírósági felülvizsgálat biztosítása az alaptörvényből eredő követelmény. Ugyanakkor az Ab kimondta azt is, hogy nem ellentétes a tulajdonhoz való joggal a földbizottságoknak biztosított jog a termőföldre vonatkozó adásvételi szerződés megakadályozására. Az Ab határozatából jogalkotási kötelezettség nem keletkezik, ám az alaptörvény-ellenes szabályok a folyamatban lévő ügyekben nem alkalmazhatók. Az Alkotmánybíróság végül alaptörvény-ellenesnek találta azt is, hogy a földbizottság állásfoglalása elleni kifogás benyújtásának rövid határidejét az önkormányzati hirdetőtáblán való kifüggesztésétől kell számítani, és erről az érintettek nem kaptak külön értesítést.
A testület alkotmányos követelményként előírta, hogy a jegyző a név szerint ismert, közvetlenül érdekelt személyeket köteles értesíteni az állásfoglalás kifüggesztéséről. A földforgalmi törvény szerint a földbizottság működésének célja, hogy a helyi termőföld forgalmát befolyásolja a birtokviszonyok átláthatósága és versenyképessége, a spekulatív földszerzés megelőzése, valamint a helyi gazdálkodó közösség érdekérvényesítése céljából. A törvény a föld adásvételéről szóló szerződés hatósági jóváhagyását a helyben lakó földművesek érdekeit képviselő földbizottság állásfoglalásától teszi függővé.
Az ezzel kapcsolatos ügyekben több bíróság felfüggesztette az előtte folyó bírósági eljárást és az Alkotmánybírósághoz fordult, mert álláspontjuk szerint a törvénynek a földbizottságok eljárásával kapcsolatos egyes rendelkezései alaptörvény-ellenesek. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a földbizottságok számára biztosított jogosultság a termőföldre vonatkozó adásvételi szerződés megakadályozására nem ellentétes a tulajdonhoz való joggal, mert az Alaptörvény lehetővé teszi, hogy a termőföld védelme érdekében sarkalatos törvény a termőföld tulajdonjoga megszerzésének, valamint hasznosításának korlátait és feltételeit meghatározza.
Az Alkotmánybíróság ugyanakkor alkotmányos követelményként előírta, hogy a földbizottság az állásfoglalását köteles indokolni oly módon, hogy az állásfoglalás a hatósági eljárásban és a bírósági felülvizsgálat során érdemben felülbírálható legyen. A határozathoz Juhász Imre és Salamon László alkotmánybírók párhuzamos indokolást, Czine Ágnes, Kiss László és Lévay Miklós alkotmánybírók különvéleményt fűztek. (MTI)
