Az EKB gyengébb gazdasági teljesítményre, nagyobb inflációra számít
Az EKB 2011. december 14-én csökkentette 25 bázisponttal irányadó kamatát a most érvényes 1,00 százalékra. Előzőleg 2009. május 13-án csökkent 1,00 százalékra az EKB irányadó kamata, ami áprilisban 1,25 százalékra, júliusban 1,50 százalékra emelkedett, majd novemberben 1,25 százalékra csökkent.
Mario Draghi, az EKB vezetője azt mondta, hogy a kamatdöntő ülésen még csak nem is volt szó a ráta változtatásáról. A kamatdöntést bejelentését követő sajtóértekezleten az EKB vezetője közölte, hogy az infláció két százalék felett marad idén, elsősorban a magasabb olajár miatt. Az EKB 2,1-2,7 százalékra változtatta az uniós módszertan alapján számított idei inflációra (HICP) vonatkozó előrejelzését az eddigi 1,5-2,5 százalékról csütörtökön. A jövő évi inflációs várakozás 0,9-2,3 százalékra módosult az eddigi 0,8-2,2 százalékról.
Mario Draghi a februári kamatdöntés után még úgy vélte, hogy az euróövezeti inflációs ráta várhatóan még néhány hónapig 2,0 százalék felett marad, mielőtt csökkenni kezdene. A magasabb infláció a kamatcsökkentés ellen szól. A Reuters által megkérdezett elemzők szerint az EKB csak valamikor 2013-ban változtat a kamatszinten. Mario Draghi szerint az euróövezetben már érzékelhetőek a gazdasági stabilizáció jelei, de az idei gazdasági növekedési kilátásokat még számottevő kockázatok terhelik. A múlt hónapban még stabilizálódási "próbálkozásról" beszélt a bankvezető. Csütörtökön a "próbálkozás" kifejezés kimaradt, ami a szakértők szerint azt jelenti, hogy Mario Draghi némileg kevésbé pesszimista a kilátásokkal kapcsolatban.
Az EKB az euróövezet idei gazdasági teljesítményét mínusz 0,5 és plusz 0,3 százalék közé tette csütörtökön ismertetett legújabb előrejelzésében a korábban várt mínusz 0,4 és plusz 1,0 százalék közöttiről. Az EKB elnöke szerint az euróövezeti pénzügyi rendszerre ható stressz enyhült, számos országban jó úton halad a költségvetési konszolidáció. Mario Draghi szerint számos jelét látni annak, hogy visszatérőben az euró iránti bizalom. "Össze sem lehet hasonlítani a tavaly novemberi állapotot a jelenlegivel" - mondta. A javuló képhez jelentősen hozzájárult a bank két, hároméves likviditási tendere. Ennek keretében december végén csaknem 500 milliárd eurónyi, február végén további mintegy 530 milliárd eurónyi többletlikviditáshoz jutott az euróövezeti bankrendszer. Mario Draghi csütörtökön azt mondta, hogy ez a több mint ezer milliárd eurónyi forrás megvédte az euróövezetet egy komolyabb válságtól. (MTI)
