Az Európai Parlament is megtárgyalta az energiaunióra vonatkozó javaslatot

A legnagyobb frakcióval rendelkező Európai Néppárt vezérszónoka, Francoise Grossetete arról beszélt, hogy a kezdeményezés most mindennél időszerűbb; az Európai Unió több kihívással kénytelen szembenézni, ráadásul az energia Európában drágább, mint a világ számos más részén, és ez versenyképességi szempontból is hátrányos. A francia politikus úgy vélte, jobban össze kell kapcsolni a tagállamok hálózatait, mélyíteni kell az integrációt, szem előtt kell tartani az energiahatékonyságot, és több pénzt kell fordítani kutatásra. A szociáldemokraták részéről a belga Kathleen Van Brempt méltatta, hogy a bizottság javaslata több területen átívelő, "holisztikus" tervezet, valamint, hogy önálló energiaforrássá minősítené az energiahatékonyságot, "így kilowatt kelhet versenyre kilowattal".

A belga képviselő ugyanakkor emlékeztetett, hogy a tervet át is kell ültetni a gyakorlatba. "Befektetés nélkül nem fog megvalósulni az energiaunió" - szögezte le Van Brempt. Az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójának álláspontját a lengyel Marek Józef Gróbarczyk ismertette. "Ez csak egy homlokzat, nem ad választ a minket körülvevő helyzetre" - mondta a politikus, aki szerint "Kelet felől veszély leselkedik" Európára, az uniónak pedig egyetlen hangon kell megszólalnia, a tagállamok energiaellátásának biztonságát pedig szavatolni kell, diverzifikálni kell az ellátást, új forrásokat kell találni. A lengyel politikus ezért felszólította az Európai Bizottságot és a miniszterek tanácsát, hogy hozzanak létre egy valódi energiauniót.

A liberális frakcióból a dán Morten Helveg Petersen elmondta, hogy ők, ha tehetnék, messzebb mennének annál, amit a bizottság javasol, mert úgy vélik, hogy az energiapolitika terén erősíteni kell az Európai Bizottság jogköreit, mert ezen a területen erőteljesebb európai szintű kormányzásra volna szükség. A radikális baloldal vezérszónoka, a ciprusi Neoklisz Szilikiotisz arra mutatott rá, hogy szerinte sértené a tagállamok tárgyalási szabadságát, ha Brüsszel azt várná el tőlük, hogy bevonják az energiatárgyalásaikba. A zöldek részéről a frakció társelnöke, a német Rebecca Harms kifejtette, hogy az energiauniónak vektorként kellene a jövőbe mutatnia, de a javaslat a jövő megoldásai helyett a múlt technológiáival foglalkozik.

A politikus hiányolta, hogy a javaslat önmagában nem foglalkozik azzal, hogy mérsékelni kellene a földgáztól való függést, pusztán orosz helyett azeri és türkmén gázzal számol. Kijelentette azt is, hogy ha a bizottság valóban az unió polgárainak szánja az energiauniót, akkor azt is figyelembe kell venni, hogy az emberek többsége ellenzi az atomenergiát, és támogatja a környezetvédelmi szempontokat. A függetlenek részéről a magyar Balczó Zoltán, a Jobbik EP-képviselője kapott szót, aki azt emelte ki, hogy a versenyképesség javítása érdekében szükség van közös uniós energiapolitikára, ám tudomásul kell venni, ha egy ország a nukleáris energia mellett teszi le voksát, vagy Oroszországgal tárgyal energiavásárlásról.

A jobbikos politikus arra az álláspontra helyezkedett, hogy a közös energiapolitikát a tagállamok érdekeinek összehangolásával kell megvalósítani, de a nemzeti szuverenitást ezen a téren továbbra is meg kell őrizni. A magyar politikusok közül a Fidesz-KDNP delegációvezetője, Gyürk András kapott még szót, aki elmondta: bízik abban, hogy a keretstratégia alkalmas lehet az akadályok áttörésére, megfizethető árakkal, jól működő energiapiaccal képes lesz növelni a versenyképességet. "De csodák nincsenek" - hangoztatta Gyürk, kiemelve, hogy az energiaunióhoz infrastruktúrára is szükség van, és Kelet-Közép-Európában nem biztosított az Észak-Dél irányú gázszállítások lehetősége, több tagállam határán pedig a földgáz-szállítás iránya sem fordítható meg.

Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke ismertette, hogy Kelet-Közép-Európa jól ismert és aggasztó módon kitett az orosz energiafüggőségnek. Konkrét ország említése nélkül rámutatott, hogy szerinte vannak olyan tagállami kormányok, amelyek a függés csökkentése helyett hosszú távú szerződéseket kötnek Moszkvával gázszállításra, nukleáris együttműködésre. "Világossá kell tennünk, hogy ez az európai szolidaritás megsértését jelenti, ami mindenkinek káros" - húzta alá az egykori energiaügyi miniszter, aki szerint olyan közös piacra van szükség, amelynek keretében a tagállamok közösen lépnek fel, alkupozíciójukat javítva akár közösen is vásárolnak.

A PM EP-képviselője, Jávor Benedek közleményt adott ki, amelyben üdvözli a bizottság bejelentését, ugyanakkor érthetetlennek tartja, hogy szerinte a magyar kormány folyamatosan olyan lépéseket tesz, amelyek gyengítik Magyarország és Európa energiabiztonságát. "Az energiaellátás olyan terület, ahol a magyar és az európai érdekek egybeesnek: itt a külön út nem függetlenséget, hanem növekvő orosz befolyást eredményez" - húzza alá Jávor, aki a paksi bővítésről, a földgázszállításról szóló magyar-orosz megállapodás mellett azt is kifogásolja, hogy Magyarország gáztározót is kölcsönöz a Gazpromnak. "Ezek a kormányzati intézkedések nem az energiauniót, hanem a kiszolgáltatottság tartósítását szolgálják" - áll Jávor kommünikéjében.   (MTI)